Fotó: Facebook/European Commission
Tízből hét román állampolgár (69 százalék) úgy gondolja, hogy Romániának hasznára vált az európai uniós tagság – derül ki a szerdán Brüsszelben ismertetett Eurobarométer-felmérésből.
2023. december 06., 11:412023. december 06., 11:41
A közvéleménykutatás Agerpres által időzett eredményei szerint a romániai válaszadók az uniós tagságból eredő előnyök közé sorolták az ezzel járó új munkalehetőségeket (42 százalék), az életszínvonal emelkedését (28 százalék), az EU hozzájárulását a béke fenntartásához (25 százalék) és az uniós országok közötti jobb együttműködést (25 százalék) is.
Uniós viszonylatban a válaszadók az EU hozzájárulását a béke fenntartásához és a biztonság megerősítéséhez (34 százalék) és a tagállamok közötti jobb együttműködést (34 százalék) sorolták a főbb előnyök közé.
az uniós polgárok 45 százalékának pozitív, 38 százalékának semleges, 16 százalékának pedig negatív képe van az Európai Unióról. Romániában a polgárok 49 százalékának pozitív, 35 százalékának semleges, 14 százalékának negatív képe van az Unióról.
Az uniós polgárok 70 százaléka (a romániaiak 60 százaléka) szerint az EU tevékenysége hatással van mindennapi életükre. Az uniós polgárok több mint egyharmada a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (36 százalék), valamint a közegészségügyet (34 százalék) tartja az Európai Parlament számára kiemelten kezelendő témának. Ezeket az éghajlatváltozás elleni fellépés, valamint a gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése (egyaránt 29 százalék) követi.
A román állampolgárok szerint a gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése (42 százalék), a közegészségügy (35 százalék), valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (34 százalék) azok a területek, amelyeket az Európai Parlamentnek kiemelten kellene kezelnie.
A felmérés eredményei arra is rávilágítanak, hogy a társadalmi-gazdasági nehézségek még mindig sok európai polgárt érintenek, bár a mutatók az elmúlt hat hónapban némileg javultak. A válaszadók 73 százaléka (6 százalékponttal kevesebb, mint 2023 tavaszán) gondolja úgy, hogy csökkenni fog az életszínvonala a következő egy évben. Az európaiak több mint egyharmadának (37 százalék) alkalmanként vagy a legtöbb esetben nehézséget okoz a számlák kifizetése. A román állampolgárok körében 57 százalékos ez az arány.
Az európaiak 57 százaléka érdeklődik a közelgő európai parlamenti választások iránt – ez a 2023 tavaszán jegyzettel szinte megegyező arány (egy százalékpontos növekedés), de 6 százalékponttal magasabb a legutóbbi EP-választásokat megelőző ugyanezen időszakban jegyzettnél.
Az európai polgárok 68 százaléka tartja valószínűnek, hogy szavazna, ha egy héten belül lennének az EP-választások, ami 9 százalékponttal magasabb arány a 2018 őszén jegyzettnél.
Ha egy hét múlva lennének az európai választások, a románok 75 százaléka menne el szavazni; ez az ötödik legjobb arány az EU-ban Dánia (86 százalék), Hollandia (82 százalék), Svédország (80 százalék) és Lengyelország (76 százalék) után. 2018 őszéhez képest, amikor a román állampolgárok 55 százaléka mondta azt, hogy elmenne szavazni, ha egy héten belül tartanák az európai parlamenti választásokat, ez 20 százalékpontos növekedést jelent, és a második legnagyobb arányú emelkedés az EU-ban (Lengyelország után, +23 százalékpont).
„Az európaiak túlnyomó többsége úgy véli, hogy az uniós intézkedések pozitív hatással voltak mindennapi életükre. A demokrácia azonban soha nem tekinthető magától értetődőnek. Meg kell védenünk és meg kell őriznünk azáltal, hogy leadjuk szavazatunkat. Minden szavazat számít a közelgő európai választásokon!” – idézte az EP közleménye Roberta Metsola elnököt.
Az árak, az infláció és a megélhetési költségek emelkedése, a gazdasági helyzet, illetve az egészségügy miatt aggódnak a leginkább a romániai polgárok 2023 elején.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja megerősítette az Európai Unió támogatottságát az európaiak körében: 65 százalékuk szerint jó dolog az EU-tagság, és 80 százalékuk támogatja az Oroszország elleni uniós szankciókat.
Az európai fiatalok szerint az Európai Uniónak (EU) a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését és a nemzetközi együttműködés előmozdítását kell legfontosabb céljának tekintenie.
Épségben sikerült kijutnia egy hídról lezuhant gépkocsiból egy kilenc éves kislánynak Vrancea megyében – számolt be a Hotnews.ro.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Piteşti-en kijelentette, hogy a bruttó hazai termék több mint 13 százalékát adó autóipar „a román gazdaság motorja”.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság elnöke, Sebastian Hotca szombaton arra intette Facebook-oldalán a vásárlókat, hogy csak alaposan tájékozódás után költekezzenek a nagy árleszállítások időszakában, mint amilyen a fekete péntek (Black Friday).
Az idei első félévben 2311 személy szenvedett munkabalesetet Romániában, 11,6 százalékkal kevesebben, mint 2023 azonos időszakában.
Rekordszámú jelentkező közül választja ki a román rendőrség azt a 991 fiatalt, aki civilként jelentkezett rendőri munkára. Az előzetes rosták után 7 jelentkező maradt egy helyre.
A belföldi vasúti személy- és teherforgalom 81 vonatjáratának kell majd összesen 4860 percet vesztegelnie a vasárnap hajnali óraátállításkor – tájékoztatott szombaton a Román Vasúttársaság (CFR).
Ligia Deca oktatási miniszter péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy aláírta az egyetemi hallgatók ösztöndíjait szabályozó új rendeletet.
A Travelminit.ro szálláskereső oldal pénteken közölt adatai szerint a Prahova völgyi üdülőhelyek a legnépszerűbb turistacélpontok közé tartoznak a hétfőn kezdődő egyhetes őszi szünidő idején.
A jelöltek közül Mircea Geoanát, Marcel Ciolacut, George Simiont és Elena Lasconit tartják a választók a legfelkészültebbnek az államelnöki tisztég betöltésére.
Nicolae Ciucă szenátusi elnök pénteken, a hadsereg napján az Ismeretlen katona bukaresti emlékművénél szervezett ünnepségen kijelentette, Észak-Erdély 80 évvel ezelőtti felszabadításának tiszteletére nevezték ki október 25-ét a román hadsereg napjának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!