Fotó: 123RF
Az európai fiatalok szerint az Európai Uniónak (EU) a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését és a nemzetközi együttműködés előmozdítását kell legfontosabb céljának tekintenie – derült ki az Európai Bizottság által pénteken közzétett Eurobarométer-felmérésből.
2022. május 07., 09:232022. május 07., 09:23
Az ifjúság 2022-es európai éve alkalmából készített felmérés szerint az EU-nak javítania kell a fiatalok munkalehetőségeit, fel kell lépnie a szegénység és a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek ellen, elő kell mozdítania a környezetbarát szakpolitikákat, és küzdenie kell az éghajlatváltozás ellen.
A fiatalok emellett a mentális és testi egészséget és jóllétet, valamint az oktatást és a képzést tekintették azoknak a területeknek, melyeknek az ifjúság európai évében kiemelt figyelmet kell szentelni.
Az elmúlt két évben tízből csaknem négy fiatal vett részt szakmai, önkéntes, tanulási vagy sporttevékenységben egy másik uniós országban, míg 2019-ben ez az arány tízből három volt - közölték. Az, hogy sokan nem vettek részt a határon átnyúló uniós programokban, továbbra is leginkább a pénzügyi lehetőségek hiánya miatt volt – közölték.
Az ifjúság európai évével kapcsolatban a fiatalok leggyakrabban említett elvárása az, hogy a politikai döntéshozók hallgassák meg, mire van szükségük, és aszerint cselekedjenek, valamint az, hogy támogassák a fiatalok személyes, társadalmi és szakmai fejlődését.
A fiatalok emellett egyedülálló lehetőséget kapnak arra is, hogy közvetlenül kapcsolatba léphessenek a döntéshozókkal, és minden szakpolitikai területen ismertethessék elképzeléseiket és ötleteiket – tették hozzá a felmérés készítői.
Az Európai Unió közvélemény-kutató intézete, az Eurobarométer csütörtökön közzétett gyorsfelmérése szerint az európai polgárok többsége egyetért az Ukrajna elleni orosz támadásra adott uniós válaszokkal.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
szóljon hozzá!