Fotó: 123RF
Az európai fiatalok szerint az Európai Uniónak (EU) a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését és a nemzetközi együttműködés előmozdítását kell legfontosabb céljának tekintenie – derült ki az Európai Bizottság által pénteken közzétett Eurobarométer-felmérésből.
2022. május 07., 09:232022. május 07., 09:23
Az ifjúság 2022-es európai éve alkalmából készített felmérés szerint az EU-nak javítania kell a fiatalok munkalehetőségeit, fel kell lépnie a szegénység és a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek ellen, elő kell mozdítania a környezetbarát szakpolitikákat, és küzdenie kell az éghajlatváltozás ellen.
A fiatalok emellett a mentális és testi egészséget és jóllétet, valamint az oktatást és a képzést tekintették azoknak a területeknek, melyeknek az ifjúság európai évében kiemelt figyelmet kell szentelni.
Az elmúlt két évben tízből csaknem négy fiatal vett részt szakmai, önkéntes, tanulási vagy sporttevékenységben egy másik uniós országban, míg 2019-ben ez az arány tízből három volt - közölték. Az, hogy sokan nem vettek részt a határon átnyúló uniós programokban, továbbra is leginkább a pénzügyi lehetőségek hiánya miatt volt – közölték.
Az ifjúság európai évével kapcsolatban a fiatalok leggyakrabban említett elvárása az, hogy a politikai döntéshozók hallgassák meg, mire van szükségük, és aszerint cselekedjenek, valamint az, hogy támogassák a fiatalok személyes, társadalmi és szakmai fejlődését.
A fiatalok emellett egyedülálló lehetőséget kapnak arra is, hogy közvetlenül kapcsolatba léphessenek a döntéshozókkal, és minden szakpolitikai területen ismertethessék elképzeléseiket és ötleteiket – tették hozzá a felmérés készítői.
Az Európai Unió közvélemény-kutató intézete, az Eurobarométer csütörtökön közzétett gyorsfelmérése szerint az európai polgárok többsége egyetért az Ukrajna elleni orosz támadásra adott uniós válaszokkal.
A múlt heti budapesti EU-csúcson bemutatott Draghi-jelentés mellbe vágta és döntéshozásra indította az európai vezetőket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön kijelentette, hogy kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani.
Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.
Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – közölte a Miniszterelnökség.
Két újabb román állampolgárt azonosítottak a két héttel ezelőtti spanyolországi áradások halálos áldozatai között – közölte csütörtök este a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Schengen-taggá válhat Románia néhány hónapon belül, de még nincs semmi kőbe vésve – figyelmeztetett Cătălin Predoiu román belügyminiszter.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön győzelmi ünnepséget szervezett a floridai Mar-a-Lagoban, ahol azzal büszkélkedett, hogy a republikánusok mindent megnyertek a múlt keddi választáson, amit csak lehetett.
A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.
Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!