Fotó: Erdély Bálint Előd
Az árak, az infláció és a megélhetési költségek emelkedése, a gazdasági helyzet, illetve az egészségügy miatt aggódnak a leginkább a romániai polgárok 2023 elején – derül ki az Európai Bizottság által minden évben közzétett Eurobarométer Romániára vonatkozó jelentéséből.
2023. április 04., 12:242023. április 04., 12:24
Az Európai Bizottság képviseletének sajtóközleményéből kiderül: két év világjárvány és egy év, a közvetlen szomszédságban háború után a romániai polgárok az áremelkedést, az inflációt és a megélhetési költségeket tekintik a legaggasztóbbnak, mind személyes helyzetük (51 százalék), mind a országos (53 százalék) és európai (30 százalék) helyzetről alkotott véleményük tekintetében.
A felmérés szerint a romániaiak közel háromnegyede támogatja az ukránoknak nyújtott humanitárius segítséget, és ugyanennyien tartják nemzetbiztonsági fenyegetésnek az orosz inváziót.
Személyes és országos szinten a második helyen a saját pénzügyi helyzetük (22 százalék) és az ország gazdasági helyzete (29 százalék) áll, majd az egészségügy (17 százalék, mind személyesen, mind országosan). Ami az Európai Uniót illeti, a romániaiak a második legaggasztóbb tényezőnek a nemzetközi helyzetet tartják (28 százalék), ezt követik az energiahordozók (19 százalék).
A megkérdezettek 40 százaléka úgy véli, hogy saját pénzügyi/gazdasági helyzete stagnálni (40 százalék) vagy akár romlani (36 százalék) fog a következő egy évben, és ez a vélekedés országos (31 és 41 százalék), illetve európai (32 és 34 százalék) szinten is érvényesül.
egyes orosz médiumok betiltását az EU-ban (61 százalék), katonai felszerelések beszerzésének finanszírozását Ukrajna számára (55 százalék), humanitárius segítségnyújtást a háborúban érintetteknek (71 százalék) vagy ukrán menekültek befogadását az Unióba (72 százalék).
Úgy látják továbbá, hogy a háború hatással van mind saját pénzügyi helyzetükre (66 százalék), mind az országos gazdasági helyzetre (69 százalék).
A felmérés szerint a romániaiak többsége bízik az Európai Unióban (52 százalék, szemben a 27 tagú EU 47 százalékával), 42 százalékuk (a 27 tagú EU 50 százaléka) pedig a szabad mozgást tartja a legfőbb pozitív eredményének, azaz azt, hogy az EU bármelyik tagállamába korlátozás nélkül utazhatnak, tanulhatnak vagy dolgozhatnak,.
Ami a médiafogyasztást illeti,
A válaszadók azt állítják, hogy tisztában vannak azzal, hogy félretájékoztatással és álhírekkel is találkozhatnak (63 százalék), de csak a felük gondolja úgy, hogy felismeri azokat (54 százalék).
A jelentés az Eurobarométer szokásos, minden év elején közzétett felmérésének része. Az adatokat 2023. január 12. és február 6. között gyűjtötték 1041, 15 éves és idősebb válaszadóból álló mintán.
A belföldi vasúti személyforgalom 80 vonatjáratát fogja érinteni a vasárnap hajnali óraátállítás – tájékoztatott szombaton a Román Vasúttársaság (CFR).
Tizenkét megye összesen 42 településén okozott károkat a rossz idő pénteken, szombat reggelre már 14 megye 54 települése volt érintett.
A tartalékosok mozgósításával és a lakosság védelmi célú felkészítésével kapcsolatos álhírek terjedésére figyelmeztetett pénteken a védelmi minisztérium az Inforadar platformon.
Románia üdvözli a rijádi béketárgyalások eredményeit, fekete-tengeri országként kiemelt figyelemmel követi a tűzszünetre, ennek ellenőrzésére, a hajózás biztonságára vonatkozó egyeztetéseket és kész részt venni a fekete-tengeri tűzszünet felügyeletében.
Vádat emelt a legfőbb ügyészség az aradi robbantásos merényletben meggyilkolt üzletember lánya, Laura Bîlcea ellen. Ioan Crișant 2001 májusában „végezték ki” maffiamódszerekkel, a vádhatóság szerint a robbantás elkövetőit az áldozat lánya bérelte fel.
Az ipari építményekre kivetett oszlopadót magáncégek esetében a nettó érték 1 százalékában, az állami létesítmények esetében értékük 0,5 százalékában szabták meg.
Románia 27 településén háztetőket rongált meg, fákat és villanypóznákat döntött ki a viharos szél pénteken – közölte az országos katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Erdélyben készülnek Románia saját gyártású harci drónjai – jelentette be a bukaresti gazdasági minisztérium.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt mondja, Emil Hurezeanu külügyminiszterrel „nincs semmi problémája”, de a külügyminisztérium intézményével kapcsolatban vannak fenntartásai.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pénteken kijelentette, hogy „a magyarok nem Románia ellenségei”, Victor Ponta elnökjelölt pedig „mellébeszél”, amikor azt mondja, hogy soha nem támogatná egy RMDSZ-es pénzügyminiszter kinevezését.
szóljon hozzá!