A Klaus Iohannis, illetve Dacian Cioloș mögött álló tábor révén két külpolitikai irányzat is „összecsap”
Fotó: gov.ro
Titkosszolgálati, üzleti és külpolitikai érdekek is ütköznek a jelenlegi bukaresti kormányválság kapcsán – véli Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.
2021. szeptember 22., 14:492021. szeptember 22., 14:49
2021. szeptember 22., 15:222021. szeptember 22., 15:22
A Krónika arról kérdezte a szakértőt, valóban csupán politikai csetepatét látunk-e a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség – Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártja (USR–PLUS) szembenállása mögött. Barabás T. János arra hívta fel a figyelmet, hogy a román baloldali elemzők szerint a válság mögött két nagy politikai-gazdasági érdekcsoport küzdelme áll.
A Klaus Iohannis államfő és a PNL Florin Cîțu miniszterelnök nevével fémjelzett, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által összefogott, inkább regáti, régebbi üzletember-politikus csoport áll szemben az USR-t támogató Külügyi Hírszerző Szolgálattal (SIE), és egy fiatalabb érdekcsoporttal, amely hátrányba került a kormányzati fejlesztési pénzek elnyerésében.
Klaus Iohannis román államfő arra biztatta Florin Cîțu liberális miniszterelnököt, hogy folytassa a munkáját, a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) pedig arra, hogy maradjon kormányon, egyúttal bírálta Ludovic Orban PNL-elnököt.
Hozzátette: a tét a nyolcvan milliárd eurós uniós újjáépítési finanszírozás feletti ellenőrzés elnyerése, ami leginkább a két fontos ügyészség vezetéséért zajló küzdelemben jelenik meg. Szerinte a háttérben számos üzleti viszály is meghúzódik, a legnézettebb televízió, a Pro Tv tulajdonosi pakettje, a fekete-tengeri gázkitermelés üzlete, autópálya-építés, illetve a katonai beszerzés elnyerése.
„A Legfelsőbb Védelmi Tanácsban képviselt legszűkebb román vezetői kör bizonyára azt szeretné, ha a Iohannis vezette régebbi érdekcsoport révén az Egyesült Államok érdekeinek regionális képviselője lenne Románia, az USR–PLUS-szal pedig a francia–német érdekek fő bástyájává válna térségünkben. Csakhogy a két külpolitikai irányzat egyre nehezebben tudja kompromisszumokkal rendezni ügyeit” – hívta fel a figyelmet Barabás T. János.
Egy friss felmérés szerint két államfőjelölt maradt szoros versenyben, hogy Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) kormányfő ellenfele legyen a romániai elnökválasztás második fordulójában.
Az alkotmánybíróság csütörtöki döntése szerint alkotmányellenes a törvény, amely előírja, hogy csak az állami közoktatási rendszerbe beiratkozott tanulók részesülhetnek teljesítmény-ösztöndíjban.
Jóváhagyta a kormány csütörtökön az ötödik generációs, amerikai gyártmányú F-35-ös többcélú harci repülőgépek beszerzésének első szakaszáról szóló törvénytervezet.
Sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön a kormány arról, hogy 2025. január elsejétől a súlyos látássérültek és súlyos fogyatékkal élők a nyugdíjuk mellett havonta egy úgynevezett szolidaritási támogatásban részesülnek.
Egyik párt sem tud majd egyedül kormányt alakítani a választások után, a leendő kabinetnek pedig költségvetési „korrekciókat” kell végrehajtania – szögezte le Ilie Bolojan, a Bihar megyei közgyűlés elnöke.
A kormány valamennyi önkormányzat számára biztosítani fogja a beruházásaik folytatásához kért pénzt – jelentette ki a csütörtöki kormányülés elején a miniszterelnök.
Valóban volt államfők számára alakítják át azt a bukaresti villát, amelyet a gyanú szerint Klaus Iohannis használhat majd, miután lejár a mandátuma – derült ki csütörtökön.
Szervezett hálózatok több tucatnyi fiókját fedezték fel, amelyek egy adott jelölt népszerűsítése érdekében törvénytelen eszközöket használtak – jelentette be csütörtökön Bogdan Ivan kutatási, innovációs és digitalizációs miniszter.
Marcel Ciolacu kormányfő szerint már a romániai elnökválasztás második fordulója előtt megszülethet a döntés Románia teljes körű schengeni csatlakozásáról, amelyet december végéig hivatalosítanak, és a gyakorlatban jövő év tavaszától lenne érvényes.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!