Liviu Dragnea és Călin Popescu-Tăriceanu (archív felvétel)
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
A bukaresti parlament házelnökei nyílt levélben válaszoltak szerdán az igazságügyi reformmal kapcsolatos brüsszeli bírálatokra.
2018. január 25., 15:462018. január 25., 15:46
A levélben aggasztónak nevezték, hogy az Európai Bizottságot (EB) – értékelésük szerint – félretájékoztatták a jogalkotási folyamat átláthatóságát illetően.
Az Európai Bizottság aggodalommal figyeli az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos legújabb romániai fejleményeket – jelentette ki szerdán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi és Liviu Dragnea képviselőházi elnök „méltányolta”, hogy az EB érdeklődik a romániai igazságszolgáltatási reform iránt, ugyanakkor kölcsönös, nyílt tájékoztatást, és szoros együttműködést szorgalmaztak Brüsszellel.
A PSD-ALDE szociálliberális kormánykoalíció pártjait is vezető házelnökök leszögezték: az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló törvénycsomag négy hónapos előkészítése során az összes alkotmányos előírást és az Európai Bizottság minden ajánlását betartották, a végig nyilvános közvitába pedig az érintett szakmai szervezeteket is bevonták.
Dragnea és Tăriceanu szerint – a jobbközép ellenzék, a jobboldali államfő és Románia külföldi partnerei által bírált, és maratoni tüntetéssorozatot kiváltó – igazságszolgáltatási reformcsomag 316 cikkelye közül 229-et az igazságszolgáltatás függetlensége felett őrködő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) javasolt, és „szinte az összes többi” valamely másik szakmai szervezet támogatását élvezi.
Dragnea és Tăriceanu szerint a módosítások a jogállamiság megerősítését szolgálják, de az emberi szabadságjogok betartására is hangsúlyt helyeznek.
Levelük végén – az EB elnökének egy korábbi célkitűzésére utalva – kifejezték reményüket, hogy Románia igazságszolgáltatásának uniós megfigyelése és ellenőrzése, az úgynevezett Együttműködési és Értékelési Mechanizmus (CVM) lezárul a jelenlegi Európai Bizottság mandátumának végéig.
Mint megírtuk, Jean-Claude Juncker, az EB elnöke és Frans Timmermans, az EB első alelnöke szerdán közös nyilatkozatban jelezte: az Európai Bizottság aggodalommal figyeli az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos legújabb romániai fejleményeket.
A brüsszeli figyelmeztetés azokra az ellenzéki vádakra utal, melyek szerint a kormánykoalíció politikai ellenőrzése alá akarja vonni az igazságszolgáltatást, hogy megmentse a felelősségre vonástól a korrupcióval vádolt politikusokat. A kormányoldal szerint viszont az igazságszolgáltatás reformjára azért van szükség, mert Románia ügyészállammá vált, ahol az ártatlanság vélelme és az emberi jogok is sérülnek.
PSD: jelentős Btk.-módosítások jönnek
A kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) azért küld majd olyan minisztereket is a kormányba, akik ellen bűnvádi eljárás zajlik, „mert megteheti”, a büntető törvénykönyvet pedig „nagymértékben” módosítják majd – szögezte le Codrin Ştefănescu, a párt főtitkára.
„A PSD azon mérgező személyek céltáblája, akik együttesen a párhuzamos államot alkotják. Ezek a személyek törvény- és alkotmányellenesen arra használják ki a tisztségeket, amelyekbe kinevezték őket, valamint azok költségvetését, alárendeltjeiket és a rendelkezésükre álló információt, hogy politizáljanak, hogy eldöntsék, ki élhet és ki haljon meg, kit zárjanak be és ki maradhat szabadlábon” – jelentette ki a politikus az Adevărulnak nyilatkozva. Az igazságügyi törvények ellen egyébként szerda este is több százan tiltakoztak a bukaresti kormánypalota előtt.
Sorost sejti a bírálatok mögött egy bírónő
Soros Györgyöt sejteti az igazságügyi törvények kapcsán Romániát ért bírálatok mögött Gabriela Baltag bírónő, a bírák és ügyészek szakmai tevékenységéért felelős Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagja. A bírónő egy, „a románoknak és a brüsszelieknek” címzett nyílt levélben félretájékoztatásnak nevezi az igazságügy működését szabályozó törvények és a büntető törvénykönyv módosítása kapcsán megfogalmazott kritikákat. Egyben kitér Soros vélt szerepére is. „Claude Juncker és Soros György gyakran találkoznak. Az utóbbi években legalább négyszer találkoztak. Legutóbb másfél hónapja, amikor a tárgyalás egyik fő témája a romániai igazságszolgáltatás helyzete volt” – írta Baltag, azt ugyanakkor nem közölte, mindezt honnan tudja.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!