Liviu Dragnea és Călin Popescu-Tăriceanu (archív felvétel)
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
A bukaresti parlament házelnökei nyílt levélben válaszoltak szerdán az igazságügyi reformmal kapcsolatos brüsszeli bírálatokra.
2018. január 25., 15:462018. január 25., 15:46
A levélben aggasztónak nevezték, hogy az Európai Bizottságot (EB) – értékelésük szerint – félretájékoztatták a jogalkotási folyamat átláthatóságát illetően.
Az Európai Bizottság aggodalommal figyeli az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos legújabb romániai fejleményeket – jelentette ki szerdán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi és Liviu Dragnea képviselőházi elnök „méltányolta”, hogy az EB érdeklődik a romániai igazságszolgáltatási reform iránt, ugyanakkor kölcsönös, nyílt tájékoztatást, és szoros együttműködést szorgalmaztak Brüsszellel.
A PSD-ALDE szociálliberális kormánykoalíció pártjait is vezető házelnökök leszögezték: az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló törvénycsomag négy hónapos előkészítése során az összes alkotmányos előírást és az Európai Bizottság minden ajánlását betartották, a végig nyilvános közvitába pedig az érintett szakmai szervezeteket is bevonták.
Dragnea és Tăriceanu szerint – a jobbközép ellenzék, a jobboldali államfő és Románia külföldi partnerei által bírált, és maratoni tüntetéssorozatot kiváltó – igazságszolgáltatási reformcsomag 316 cikkelye közül 229-et az igazságszolgáltatás függetlensége felett őrködő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) javasolt, és „szinte az összes többi” valamely másik szakmai szervezet támogatását élvezi.
Dragnea és Tăriceanu szerint a módosítások a jogállamiság megerősítését szolgálják, de az emberi szabadságjogok betartására is hangsúlyt helyeznek.
Levelük végén – az EB elnökének egy korábbi célkitűzésére utalva – kifejezték reményüket, hogy Románia igazságszolgáltatásának uniós megfigyelése és ellenőrzése, az úgynevezett Együttműködési és Értékelési Mechanizmus (CVM) lezárul a jelenlegi Európai Bizottság mandátumának végéig.
Mint megírtuk, Jean-Claude Juncker, az EB elnöke és Frans Timmermans, az EB első alelnöke szerdán közös nyilatkozatban jelezte: az Európai Bizottság aggodalommal figyeli az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos legújabb romániai fejleményeket.
A brüsszeli figyelmeztetés azokra az ellenzéki vádakra utal, melyek szerint a kormánykoalíció politikai ellenőrzése alá akarja vonni az igazságszolgáltatást, hogy megmentse a felelősségre vonástól a korrupcióval vádolt politikusokat. A kormányoldal szerint viszont az igazságszolgáltatás reformjára azért van szükség, mert Románia ügyészállammá vált, ahol az ártatlanság vélelme és az emberi jogok is sérülnek.
PSD: jelentős Btk.-módosítások jönnek
A kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) azért küld majd olyan minisztereket is a kormányba, akik ellen bűnvádi eljárás zajlik, „mert megteheti”, a büntető törvénykönyvet pedig „nagymértékben” módosítják majd – szögezte le Codrin Ştefănescu, a párt főtitkára.
„A PSD azon mérgező személyek céltáblája, akik együttesen a párhuzamos államot alkotják. Ezek a személyek törvény- és alkotmányellenesen arra használják ki a tisztségeket, amelyekbe kinevezték őket, valamint azok költségvetését, alárendeltjeiket és a rendelkezésükre álló információt, hogy politizáljanak, hogy eldöntsék, ki élhet és ki haljon meg, kit zárjanak be és ki maradhat szabadlábon” – jelentette ki a politikus az Adevărulnak nyilatkozva. Az igazságügyi törvények ellen egyébként szerda este is több százan tiltakoztak a bukaresti kormánypalota előtt.
Sorost sejti a bírálatok mögött egy bírónő
Soros Györgyöt sejteti az igazságügyi törvények kapcsán Romániát ért bírálatok mögött Gabriela Baltag bírónő, a bírák és ügyészek szakmai tevékenységéért felelős Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagja. A bírónő egy, „a románoknak és a brüsszelieknek” címzett nyílt levélben félretájékoztatásnak nevezi az igazságügy működését szabályozó törvények és a büntető törvénykönyv módosítása kapcsán megfogalmazott kritikákat. Egyben kitér Soros vélt szerepére is. „Claude Juncker és Soros György gyakran találkoznak. Az utóbbi években legalább négyszer találkoztak. Legutóbb másfél hónapja, amikor a tárgyalás egyik fő témája a romániai igazságszolgáltatás helyzete volt” – írta Baltag, azt ugyanakkor nem közölte, mindezt honnan tudja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy francia portál azt állítja, feltárta, hogyan avatkozott be Oroszország a 2024 novemberi romániai elnökválasztásba, amelyet érvénytelenítettek, és amely nyomán vasárnap tartják az újra kiírt voksolás első fordulóját.
Reggel hét órakor elkezdődött Romániában a megismételt elnökválasztás első fordulója, amelyben 11 jelölt közül választhat a több mint 18 millió választópolgár.
Húsz lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés a belügyi szervekhez szombaton – közölte esti sajtótájékoztatóján Monica Dajbog.
A belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU) szombat este figyelmeztetett, hogy az elmúlt órákban súlyos közúti balesetekről és pusztító tüzekről szóló álhírek kezdtek el terjedni az online térben.
A május 4-ei romániai elnökválasztás megszervezése minden demokratikus normának eleget tesz – jelentette ki Marcel Ciolacu, az amerikai Szövetségi Választási Bizottság alelnökével, James Edwin „Trey” Trainorral folytatott megbeszélésen.
Az idei a legdrágább elnökválasztás, a jelöltek eddig több mint 130 millió lejt költöttek eddig kampányra – közölte szombaton az Expert Forum nevű civil szervezet.
Az elnökválasztási kampány alatt 149 lehetséges jogsértésről érkezett bejelentés a belügyi szervekhez; ezek közül öt alaptalannak bizonyult, hármat még vizsgálnak – közölte szombati sajtótájékoztatóján a belügyminisztérium szóvivője.
Az Egyesült Államok választási megfigyelőket küldött Romániába az elnökválasztás előtt – közölte pénteken egy magas rangú amerikai tisztségviselő, akit a Reuters idézett.
Szombaton 7 órakor véget ért az elnökválasztás első fordulójának kampányidőszaka.
A Központi Választási Iroda pénteken elutasította Nicușor Dan független elnökjelölt panaszát, amelyben azt sérelmezte, hogy a Facebookon, az Instagramon és a TikTokon törvénysértő választási tartalmak jelentek meg – írja az Agerpres hírügynökség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!