Dan Cărbunaru kormányszóvivő ismertette az új „ajánlatot”
Fotó: Gov.ro
Hangsúlyos szerepet kapott a bukaresti hárompárti koalíció vezetőinek csütörtök esti ülésének napirendjén a negyedik napja tartó pedagógussztrájk, ám várhatóan a kormány újabb ajánlata is elutasítást vált ki a szakszervezetek részéről.
2023. május 25., 23:142023. május 25., 23:14
2023. május 26., 00:342023. május 26., 00:34
Az ülést követően Dan Cărbunaru kormányszóvivő állt az újságírók elé, beszámolójából pedig kiderült, hogy a Nicolae Ciucă vezette kabinet ebben az évben nem számol a pedagógusok bérének emelésével. Elhangzott, hogy a kabinet péntek reggeli ülésén rendeletet fogad el, amelynek értelmében 9 százalékkal emelik az oktatásban dolgozó kisegítő személyzet 55 ezer tagjának fizetését.
Eszerint a tanügyi kisegítő személyzet tagjai teljes egészében megkapják a 2017/153-as közalkalmazotti bértörvényben 2022-re előírt fizetésemelést. A kisegítő személyzet tagjai emellett két, egyenként 500 lejes prémiumot is kapnak: egyet júniusban és egyet októberben.
Ezen túlmenően Dan Cărbunaru ugyanazokat a juttatásokat sorolta fel, amelyeket a kormány egyszer már felajánlott az oktatásban dolgozók számára, de amelyeket a szakszervezetek tagjai elutasítottak. A kormányszóvivő ismertetése szerint 220 ezer tanügyi foglalkoztatottnak – pedagógusok és a kisegítő személyzet tagjai – júniusban 1000 lejes prémiumot irányoznak elő szakmai ösztönzőként, amelyet októberben 1500 lejes bónusz követ. Kiderült, hogy a korábbi bejelentéssel ellentétben ezeket az évente kétszer folyósítandó bónuszokhoz nem az energiakártyákhoz hasonló utalványok formájában jutnának hozzá a kedvezményezettek.
A bérek 25 százalékos emelését és egy olyan jogszabály elfogadását kérték a tanügyi szakszervezetek a kormánytól a csütörtöki tárgyalásokon, amelyik szavatolja, hogy a pályakezdő pedagógusok fizetése az országos bruttó átlagbérnek megfelelő összeg lesz.
„Nem vagyunk a piacon, de még csak a plázában sem, hogy alkudozzunk, a kormány nem kínálatokkal operál” – válaszolta a kormányszóvivő arra a kérdésre, hogy a kabinet milyen mértékben hajlandó tovább tárgyalni a tanügyi szakszervezetekkel. Cărbunaru egyértelművé tette azt is, hogy az oktatásban dolgozó valamennyi alkalmazott bérének emelésére leghamarabb 2024 januárjától lesz lehetséges, miután a parlament az őszi ülésszak során elfogadja az egységes bértörvényt. A szóvivő elmondta, hogy a 2017/153-as közalkalmazotti bértörvény előírásainak maradéktalan alkalmazásával kimerültek a jogi lehetőségek a pedagógusok fizetésének növelésére. Ezt az intézkedést az új közalkalmazotti bértörvény írja majd elő, amelynek a kidolgozását a kormány felgyorsítja.
Cărbunaru emlékeztett arra, hogy az országos helyreállítási terv szerint ezt a jogszabályt év végéig kell elfogadni. „A kormány azonban módosított a menetrenden, így a törvény tervezete már július 15-én közvitára kerül, és a szeptember elsején kezdődő őszi ülésszakban gyorsított eljárással elfogadja a parlament. Ennek megfelelően a tanügyi alkalmazottak bére 2024. januárjától jelentősen emelkedik majd” – részletezte a kormányszóvivő.
Az érdekvédelmi szervezetek vezetői csütörtökön egyértelművé tették, hogy a bérek 25 százalékos emelését és egy olyan jogszabály elfogadását kérték a kormánytól, amelyik szavatolja, hogy a pályakezdő pedagógusok fizetése az országos bruttó átlagbérnek megfelelő összeg lesz. Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke csütörtökön elmondta, azt nem tudják elfogadni, hogy a pályakezdő pedagógusok bére nagy arányban, de a többi tanáré csak kis mértékben növekedjen.
Tiltakozó pedagógusok várták csütörtökön délután a metrószerződés aláírására a kincses városba érkezett Nicolae Ciucă miniszterelnököt. A szakszervezetek ezúttal is közölték vele, hogy elutasítják a kormány ajánlatát.
Nem tartják kielégítőnek a kormány ajánlatát a pedagógusszakszervezetek, ezért nem vetnek véget a hétfő óta tartó országos sztrájknak.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
szóljon hozzá!