Renate Weber, a nép ügyvédje. Romániában rajta kívül senki nem emelhet alkotmányossági kifogást egy sürgősségi kormányrendelet ellen.
Fotó: Twitter
Alkotmányossági óvást emelt szerdán az ombudsman a bukaresti kormány két hónapja hozott sürgősségi rendelete ellen, amellyel hatályba léptette az alkotmányossági normakontrollon korábban elbukott közigazgatási törvénykönyv egy újabb változatát.
2019. augusztus 28., 12:062019. augusztus 28., 12:06
2019. augusztus 28., 13:242019. augusztus 28., 13:24
A Romániában a nép ügyvédjének nevezett alapjogi biztos szerint
Az ombudsman úgy értékelte: az állami intézmények közti lojális együttműködés alkotmányos elve nem eredményezheti a parlament és kormány közötti viszony visszájára fordítását, vagyis azt, hogy a kormány gyakoroljon kontrollt a parlament felett.
Hasonló érvekre alapozva tiltakozott júliusban Klaus Johannis jobboldali államfő és a jobbközép ellenzék is az ellen, hogy a szociáldemokrata kormány a parlamentet megkerülve, a rendkívüli helyzetekre kitalált – a parlament által utólag megvitatandó – sürgősségi rendelettel emelte törvényerőre a 17 korábbi jogszabály rendelkezéseit összehangoló, a központi és helyi közigazgatás működését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódexet a „helyi kiskirályok kedvéért”, arra utalva, hogy a jogszabály egyebek mellett speciális nyugdíjakat irányoz elő az önkormányzati elöljárók számára.
A közigazgatási kódexet eredetileg a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ szavazataival a parlament tavaly júliusi rendkívüli ülésszakán fogadta el a bukaresti képviselőház. A jogszabály ellen az államfő, illetve a jobbközép ellenzék emelt alkotmányossági óvást. Az alkotmánybíróság úgy értékelte: a kódex egésze alkotmányellenes, mert elfogadásakor sérült a kétkamarás parlament alkotmányos elve.
A kormány időt akart nyerni azzal, hogy sürgősségi rendelettel léptette hatályba a törvénykönyv kiigazított változatát, mert egy újabb parlamenti eljárás – a várható államfői és ellenzéki óvások miatt – legalább fél évbe telt volna.
Az ombudsman lépése azért fontos, mert Romániában rajta kívül senki nem emelhet alkotmányossági kifogást egy sürgősségi kormányrendelet ellen. A bukaresti ellenzéki média a szociálliberális kormánykoalíció felbomlásának tulajdonítja a nép ügyvédjének megkésett fellépését, ugyanis a tisztségbe újonnan megválasztott Renate Weber korábban a kormányból most kilépett Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) európai parlamenti képviselője volt.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!