Ezek az adatok jóval meghaladják a mezőgazdasági minisztérium év eleji becslését.
Oroszország és Ukrajna már az elmúlt harminc év legjobb búzatermését jelentette, és szakértők szerint a mediterrán térségben is mintegy 20 millió tonna az exportálható búzamennyiség. Ez leveri az árakat, így a gazdálkodók az étkezési búza tonnájáért 170 eurót remélnek, a takarmánybúza, illetve bioüzemanyag-alapanyag tonnájáért pedig 150 eurót.
Kedvező uniós mutatók
Az Európai Unióban hasonlóan kedvező búzatermés várható: a francia Strategie Grains tovább növelte az Unió idén várható gabonatermésére vonatkozó előrejelzését. Az idén 295,7 millió tonna gabona várható, 18 százalékkal több, mint az előző idényben, és 4,4 millió tonnával több, mint amire az elemzők júniusban számítottak. A növekedés oka, hogy jól alakult az időjárás elsősorban Spanyolországban és a kelet-európai országokban – főként Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában –, aminek köszönhetően nőtt a búza és az árpa hozama, írták a független piaci elemző cég szakértői új előrejelzésükben. A Strategie Grains szerint az EU lágybúzatermelése 131,7 millió tonna lesz, 2,7 millió tonnával több a júniusi becslésnél, és 20 millió tonnával, azaz 18 százalékkal több a tavalyinál. Az árpatermést most 62,9 millió tonnára teszik az elemzők, ez 1,1 millióval több az előző becslésnél, és 9 százalékkal haladja meg a tavalyit. A kukoricatermésre vonatkozó előrejelzést csak mérsékelten növelték, 300 ezer tonnával 58,7 millióra, ez 22 százalékkal több a tavalyinál.
Növekvő repcetermés
A 2007-es mennyiséghez képest 2008-ban várhatóan megkétszereződik a repcetermés mennyisége Romániában. Az Agricover csoport közleménye szerint az idei termés 700–750 ezer tonna körül várható, a termelési felületet 320 ezer hektárról 430 ezerre növelték. A növekedés a termőterület gyarapodása mellett a kedvező időjárási viszonyoknak is köszönhető, illetve annak, hogy minőségi vetőmagot és korszerű növényvédő módszereket alkalmaztak. Ennek nyomán a hektáronkénti repcetermés eléri majd az 1,7–2 tonnát.
A repcetermelés növelésére vonatkozó igényeket a kőolaj világpiaci árának növekedése generálta, mivel a bioüzemanyag egyik alapanyaga éppen ez a haszonnövény. Az elmúlt 13 évben 1400-szorosára nőtt a repcetermelésre szánt terület, 1995-ben ugyanis az országban összesen 300 hektáron foglalkoztak repcetermesztéssel. n B. L.
Drága a bioüzemanyag támogatása
Drága és nem hatékony a bioüzemanyag-termelés állami támogatása a fejlett országokban, csak korlátozott eredménye van az üvegházhatást okozó gázok csökkentésében és az energiabiztonság növelésében, viszont jelentős a hatása a nemzetközi terményárakra, írták a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzői egy szerdán megjelent tanulmányukban. Szerintük a bioüzemanyagok ma erősen függnek a közfinanszírozástól, hogy versenyképesek lehessenek. Az Egyesült Államokban, Kanadában és az Európai Unióban a bioüzemanyag-ellátás és
-fogyasztás állami támogatása várhatóan körülbelül 25 milliárd dollárra nő 2015-ig a 2006-os 11 milliárd dollárról. A bioüzemanyagok támogatása 960–1700 dollár közpénzbe kerül a megtakarított, üvegházhatást okozó gázok minden egyes tonnájára számolva, szén-dioxid egyenértékben, állapítja meg a tanulmány. Közvetlenül a mostani támogatási rendszer miatt a búza 5 százalék körül, a kukorica 7 százalék körül, a növényi olajok 19 százalékkal drágulhatnak a következő tíz évben az OECD modellszámítása szerint, kihagyva más árcsökkentő vagy
-növelő tényezőket. A most érvényes és a közeljövőre tervezett előírások miatt a világ takarmánygabona-termelésének 13 százaléka, növényolaj-termelésének 20 százaléka kerülhet tíz év múlva a bioüzemanyag-gyártásba, a tavalyi 8 százalék, illetve 9 százalék helyett, írták az elemzők.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.