Pótadó kivetését tervezi az agrártárca

Kovászna megye: válságban a gazdák

Egyelőre nem kell riogatni a gazdákat a parlagon hagyott földekre kirótt pótadóval, mondta el a Krónika kérdésére Könczei Csaba. A Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság munkatársa szerint fontos azt is megvizsgálni, miért hagyja a tulajdonos megműveletlenül a földjeit. Kovászna megye országos szinten viszonylag jól áll, hiszen a közel 84 ezer hektár szántóból körülbelül 10 ezer nincs kihasználva, tehát a földek egynyolcada marad parlagon.

Mint mondta, a jelenség szorosan összefügg a gazdaság működésével, hiszen ha a gazda nem tudja eladni a termést, nincs pénze arra, hogy a földjét megművelje. Ugyanakkor Háromszéken vannak olyan területek, melyeknek annyira rossz a minősége, hogy nem éri meg foglalkozni velük.

„A kommunizmus idején az volt az agrárpolitika, hogy minél több termőföldet kell megművelni, ezért sok legelőt és kaszálót is felszántottak. Ezeket a területeket úgy kapták vissza a jelenlegi tulajdonosok, hogy a statisztikában szántóföldként szerepelnek. Nem hibáztathatók, ha nem művelik meg, hiszen ezeken csak veszteségesen lehet gazdálkodni. Másrészt ezeknek a földeknek a viszszaminősítését a tulajdonos kellene kezdeményezze, de általában nem ezt teszik, mert bonyolult procedúra, és a végső döntést a mezőgazdasági minisztérium kell meghozza” – magyarázta Könczei Csaba.

Vajda Lajos, a sepsiszentgyörgyi Green Energy Egyesület elnöke szerint az energiafűz jelentené a megoldást a parlagadó kivédésére. Az olcsó, fűtésre használható energiafűz vagy a salix viminalis naponta több mint három centimétert növekszik, a jövő egyik energiaforrása lehet. A növény termesztéséhez első évben hektáronként 2000 eurós befektetésre van szükség, évente 200 eurót kell az ültetvényre fordítani, a növényápolás kézi vagy gépi kapálásból és műtrágyázásból áll, és a nyereség évi tízezer eurós lehet. A Háromszéken parlagon hagyott földeken annyi energiafüzet lehetne termeszteni, amennyi két közepes város energiaszükségletét tudja fedezni.

Szatmár megye: elkeseredett gazdák

A Szatmár megyei mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóság munkatársai szerint a partiumi megyében jelenleg 222 339 hektárnyi szántóföldet művelnek, amelyből hivatalosan 43 420 hektár maradt parlagon. „A bejelentett műveletlen parcellák a megye mezőgazdaságilag hasznosítható területeinek 19,5 százalékát teszik ki” – közölte lapunk érdeklődésére Székely István, az igazgatóság növénytermesztési irodájának vezetője.

A szakember elmondta, a földművelők nagy része azért mondott le a mezőgazdasági munkáról, mert nem tartja kifizetődőnek ezt a fajta megélhetési formát. „A kis tételben dolgozóknak ráfizetéssel kell számolniuk, és a dombvidékeken, illetve a sík- és dombos területek határán lévő településeken nem működnek társulások, amelyek átvehetnék tőlük a szántók adminisztrálását” – magyarázta az irodavezető. Szerinte a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) azoknak a gazdáknak is nyújt területalapú támogatást, akik parlagon hagyják a földjeiket.

Nem kifizetődő a gazdálkodás

Az igazgatóság adatai alapján a határ menti megyében 230 mezőgazdasági profilú egyesület, és 67 társulás működik, amelyek nagy része a környékükön élő kisgazdák termőterületeit használja. „Több parcella azért marad műveletlen, mert az illető zónában gyenge minőségű, harmadosztályú a termőföld, és ezekre már a társulások sem tartanak igényt” – részletezte Székely. Vannak olyan Szamos menti falvak is, amelyekben a parlagon hagyott területeket még teljesen ingyen is odaadnák az idősebb, munkaképtelen gazdák, ám senki sem érdeklődik az ajánlatuk iránt.

A másik, gyakori ok, amely miatt a gazdák abbahagyják a földművelést, pénzügyi természetű. A szatmári agrármérnökök számításai alapján egy gazda, amely egy lóval művel 2 hektárnyi termőföldet, maximális ráfizetéssel dolgozik. A kimutatások szerint egy hektár kukoricás éves költsége 1800–1900 lej, és a gazdának a termést szinte teljes egészében lova abrakoltatására kell felhasználnia. A 2 hektáros területre költött munkadíj, valamint a vetőmag és a növényvédő szerek után kifizetett összeg jóval több, mint amennyi egy kiváló egészségi állapotban lévő ló ára.

„A mai, 4,5 kilónkénti kukoricaárral számolva semmi haszna, sőt komoly ráfizetése van egy ilyen gazdának. A mai feltételek mellett természetes, hogy sokan lemondanak a mezőgazdaságról. Az államnak előbb megfelelő értékesítési és munkafeltételeket kellene teremtenie, és csak azután rójon ki adókat. Sokan nem azért tartják parlagon a földjüket, mert lusták dolgozni, hanem mert nincs pénzük kifizetni a járulékos költségeket” – háborodott fel a törvénytervezet hallatán a szatmári intézmény egy nevét elhallgatni kívánó munkatársa.

Bihar megye: hatásos lehet a büntetés

Traian Abrudan, az APIA megyei kirendeltségének igazgatója pontosan nem tudja, mennyi megműveletlen terület van Biharban, de nyilvánvalónak tartja, hogy ez a megye sem mentes a hasonló gondoktól. Az igazgató úgy véli, minden olyan intézkedés, amely a földek megművelésére ösztönzi a tulajdonosokat, pozitív eredményeket hoz. „Azokat, akik anyagilag vagy egyéb okokból képtelenek a földjüket művelni, arra ösztönözheti az új adó, hogy alternatív megoldást találjanak, például árendába adják a területet” – fogalmazott Abrudan. Azt mondja, örvendetes lenne, ha akár az új adó bevezetésével rá lehetne venni a gazdálkodásra a tulajdonosokat, hiszen a Bihar megyei utak mentén elterülő földek nem mutatnak kellemes képet.

„Nem kell messzebbre mennünk, elég, ha Magyarországon autózgatunk egy kicsit, mindjárt meglátjuk, hogy a városok és kis erdők között egy négyzetcentiméternyi parlag sincs, mindenhol termesztenek valamit. Romániában azonban, és sajnos nálunk, Biharban is, számtalan földterületen csak a gaz nő” – magyarázta az igazgató. Azt is belátja azonban, hogy az ilyen esetekben nem mindig a tulajdonos a hibás, hiszen neki sok esetben semmilyen mezőgazdasági tapasztalata nincs, esetleg örökölte a földet, és egyelőre nem kívánja eladni. Ahol azonban csak anyagi okok akadályozzák a munkát, az érintettek bátran fordulhatnak az ügynökséghez pénzbeli támogatásért – mondta.