A vállalkozó, aki eddig nyúltáp forgalmazásával foglalkozott, tavaly 1,8 millió lej támogatást kapott a SAPARD-program révén. Ebből a pénzből alapította meg Málnáson a volt termelőszövetkezet helyén a farmot, amit 528 darab mesterségesen megtermékenyített anyanyúllal népesített be. Számításai szerint két és fél hónap múlva minden anyanyúl 8-9 kisnyulat fial, így az állomány rövid idő alatt ötezer főre szaporodik. Újabb három hónap után a nyulak elérik a vágósúlyt, vagyis 2,5 kilogrammosak lesznek, és a telepről így a piacra kerülhet az első hússzállítmány. Ha a számítások beválnak, a málnási farmon évente 90 ezer kilogramm húst állítanak majd elő, amit az országban és külföldön forgalmaznak majd. Elméletileg a nyúltenyésztés rendkívül nyereséges vállalkozás lehet, hiszen a szapora nyúl nem túl igényes, és a hús már néhány hónapos ciklusokban értékesíthető.
Romániában fél kilogrammnál alacsonyabb az egy főre eső évi nyúlhús-fogyasztás aránya. A mediterrán országokban viszont 1,5-2 kg körüli a nyúlhúsfogyasztás évente. A szakemberek szerint a nyúlhús élettani hatása még a baromfihúsnál is jóval kedvezőbb. Fehérjetartalma magas, 17–20 százalék, zsírtartalma alacsony, 6,5–7,7 százalék, és minden más zsírfélénél könnyebben emészthető.
Kovászna megye 100 millió lej támogatást hívott le a SAPARD-program révén, és ezzel az országban a 9. helyen áll, ami a projektek értékét illeti. A háromszéki gazdák a mezőgazdasági tevékenység fejlesztésére is pályáztak, 40 gazdaságban vásároltak mezőgazdasági gépeket vagy építettek állattartásra alkalmas épületeket. Többek között Hídvégen és Bölönben hoztak létre egy-egy sertéshizlaldát. Ugyancsak SAPARD-támogatással építettek kilenc panziót, létesítettek egy haltenyészetet és két méhfarmot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok