Az Európai Parlament (EP) a mezőgazdasági céllal tartott állatok klónozásának, a klónozott állatok utódaiból készült termékeknek és azok uniós importjának betiltása mellett foglalt állást kedden, az Európai Bizottság által benyújtott javaslat szigorítását javasolva.
2015. szeptember 17., 13:372015. szeptember 17., 13:37
„A klónozás technológiája még nem kiforrott. Az elhullási arány továbbra is igen magas. Sok állat már az első pár héten elpusztul, ráadásul fájdalmak között. Tényleg meg kell ezt engedjük?” – tette fel a kérdést a környezetvédelmi bizottság részéről Renate Sommer, a téma német néppárti felelőse.
Az EP az állati klónok szaporítóanyagaira, az állati klónok utódaira és a belőlük előállított termékekre is kiterjesztené az uniós tilalmat. A parlament közleménye tudatja, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) egy 2008-as véleményében kifejtette, hogy a klónozott állatok jelentős része gyakran súlyosan megbetegszik, ami miatt sok el is pusztul.
A parlament szerint részben ezért is alacsony a klónozás hatékonysága; a szarvasmarhák esetében 6–15 százalék, a sertések esetében pedig 6 százalék. Miután a klónozott embriók nagyobbak, így világra hozataluk is kockázatosabb. Fogyasztói felmérésekre utalva az EP úgy véli, hogy az európai polgárok határozottan elutasítják a klónozott állatokból készült élelmiszereket, és a többség állatjóléti és általános etikai megfontolások alapján a mezőgazdasági céllal végzett klónozással sem ért egyet.
Az EP a jogszabályt minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó rendeletté alakítaná, szemben a bizottság által javasolt irányelvvel, amelynek vonatkozásában további nemzeti jogszabályokról kell dönteni. Az uniós parlament emellett az eredetileg csak a szarvasmarhafélékre, házisertés-fajtákra, juh- és kecskefélékre, valamint lófélékre vonatkozó jogszabály hatályát valamennyi mezőgazdasági céllal tartott és szaporított állatra kiterjesztené.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!