Keserűbb termelősors

Mint kiderült, idén akácmézből van a legkevesebb. „Kevés volt a virág a tavalyi szárazság miatt. A tavaszi hideg is befolyásolta, az akácvirág nagyon kényes az időjárásra – mondta el az Agrárvilágnak Benedek Levente, a Kovászna megyei Méhészek Szövetségének elnöke, aki szerint a vegyes virág- és a havasi méz is kevesebb idén. A szakember szerint a méztermelés idei mutatói a méhállomány fokozatos csökkenésével is magyarázhatóak.

Az elmúlt télen a méhatka és a méhhasmenés néven ismert betegség tizedelte meg a méhállományt, mondta Benedek Levente, a Kovászna Megyei Méhészek Szövetségének elnöke. A betegség ellen gyógyszerrel lehet védekezni, de a bioméhészek nem használhatnak kémiai anyagokat, és a természetbarát védekezésre még nincs kialakult módszer. Próbálkoztak a hangyasavval, de nem túl jó eredménnyel. Sok gondot okoz a méhészeknek, hogy a gazdák szervezetlenül és bizonytalan eredetű vegyszerekkel permetezik földjeiket, ezért évente több méhcsalád elpusztul. A törvény szerint minden gazdának kötelessége lenne bejelenteni az önkormányzatoknál, mikor és milyen vegyszerrel permetez. „A méhészet a biológiai egyensúly miatt is fontos: ha a méhek nem poroznak, mezőgazdasági termelés sincs. Nem gátolni, hanem támogatni kell az ágazatot – mondta Benedek, aki szerint a hazai méhészeknek be kell fektetniük, hogy versenyképesek legyenek: korszerű technológiákat kell alkalmazniuk, növelni kell a munka termelékenységét, és csökkenteni az önköltséget” – mondta Benedek. Habár Európában Románia és Magyarország a legfontosabb akácméztermelő, a lakosság nagyon kevés mézet vásárol. A felmérések szerint Romániában alig 18-20 gramm mézet fogyasztanak évente fejenként, míg az EU-s átlag évente 2 kilogramm. A helyi termelők arra panaszkodnak, hogy a kínai és argentin áru kiszorítja őket a piacról. Egy kilogramm vegyes méz 9–13 lejbe kerül, az akácméz 14–15 lej, de a 24 lejt is eléri. A rossz minőségű kínai mézet akár 3 lejért is meg lehet vásárolni, sok feldolgozó csak azért vásárol hazai mézet, hogy azzal ízesítse az olcsó importterméket. Benedek Levente elmondta, nem tudják csökkenteni az árakat, mert magasak a költségek, a hazai méhészek több ezer kilométert vándorolnak egy szezonban, a vontatás kilométerenként 2-3 lejbe kerül. Románia évente 12–15 tonna mézet tudna exportálni, de a magas árak miatt a jó minőség ellenére is csak évi 7-8 tonnára van igény. A méhészek nagy része otthon árulja a mézet, kialakult a saját vevőkörük. Mérsékelt eredmény esetén egy méhész átlagosan évi 15 kiló mézet takaríthat be méhcsaládonként. Jó esztendőkben, mint amilyennek az idei is ígérkezik, az átlagos mézhozam méhcsaládonként 18 kilóra emelkedhet, feltételezi a szakember.