Fotó: Rompres
A színmagyar mezőségi településen a helybelieken kívül több száz turista vett részt a décsei termesztők által fekete aranynak nevezett gyümölcs fesztiválján, amelyet immár 115 éve rendeznek meg június utolsó hétvégéjén a faluban. A hagyományos cseresznyelakomát a helyi iskola udvarán tartották, amelyre felnőtteknek öt, gyerekeknek három lej volt a belépő, ennek fejében a vendégek annyit fogyaszthattak a fekete, piros és sárga gyümölcsből, amennyit a gyomruk elbírt. Helyi szokás szerint a kóstoló alapanyagát – családonként két kilogrammot – a mintegy 1700 fős Magyardécse gyümölcstermesztéssel foglalkozó lakossága biztosította.
A május vége óta zajló szüret megkoronázásának számító, cseresznyemajálisnak is nevezett ünnepségen kiderült: a hatszáz hektárnyi gyümölcsösön gazdálkodó décsei termesztők számára nem bizonyult kitűnőnek az idény. Balla Tamás szervező közölte: a bőséges esőzések miatt fajtánként 30–60 százalékos terméskiesésre is számítani kell – főleg a korai cseresznye esetében –, ennek ellenére becslések szerint az idei décsei össztermés mennyisége eléri a 800 tonnát. Különben kedvező időjárási viszonyok esetén akár ezer tonna cseresznye is megterem a Beszterce-Naszód megyei településen. A messze földön híres, nem kukacos, nagyon jó minőségű magyardécsei cseresznyét a helyi termesztők 4–6 lejes kilogrammonkénti áron adják el a viszonteladóknak, akik a Moldovai Köztársaságtól Magyarországig, sőt még távolabbról is ideutaznak a kelendő gyümölcsért. A faluban egyébként nem a cseresznye az egyetlen termő gyümölcs: a fekete arany szezonja után érik be a barack, ősszel pedig következik az alma- és a szőlőszüret.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok