Kedvező termés

Várhatóan megközelíti a négymillió tonnát az idei burgonyatermés, ami nem csupán a belső fogyasztás fedezésére elegendő – ez mintegy kétmillió tonna évente –, de vető- és takarmányburgonya is marad – derül ki a mezőgazdasági minisztérium becsléséből. „Jelenleg jónak mutatkozik a burgonyatermés, főképp az e téren jelentős hagyományokkal rendelkező vidékeken, mint Suceava, Hargita, Kovászna, Brassó vagy Szeben megye. Becsléseink szerint az idei termés 3,6–4 tonna körüli lesz” – közölte Paula Craioveanu, a tárca tanácsosa.

Idén a burgonyával bevetett terület eléri a 268 000 hektárt, ebből 234 000 hektáron őszi, a fennmaradó területen pedig korai és nyári burgonyát vetettek. A mezőgazdasági tárca arra alapozza idei derűlátó becsléseit, hogy tavaly valamivel kisebb területen – 264 ezer hektáron – 3,6 tonna burgonyát takarítottak be, ráadásul úgy, hogy a terület mintegy 20 százalékát érintette az aszály.

Az adatokból az is kiderült, hogy az elmúlt tíz évben az éves termés 3,2–3,9 tonna közötti volt, ebből ötezer tonnát tett ki a vetőburgonya. 2006-ban az átlagtermés közel 15 tonna volt hektáronként, ez azonban tavaly 12 tonnára csökkent. Az Európai Unió vonatkozó előírásai értelmében ugyanakkor a hektáronkénti átlagtermésnek el kell érnie a 19,5 tonnát.

„A jó burgonyatermést nem csupán az éghajlati viszonyok befolyásolják, hanem a kevés termőterület, a vetőburgonya minősége és a burgonya értékesítési folyamatának szervezetlensége is” – mutatott rá Craioveanu. Romániában egyébként évente mintegy kétmillió tonna krumplit használnak fel étkezési célokra, egymillió tonnából lesz vetőburgonya, illetve takarmány, míg közel 40 ezer tonnát ipari célokra használnak fel. „Ez utóbbi célra azonban csak a korai, illetve nyári fajták alkalmasak, amelyeket nem lehet raktározni, a raktározás közben ugyanis romlik a chipskészítésre szánt burgonya minősége” – közölte a tanácsos.

A hazai burgonyatermesztők egyik legfőbb gondja, hogy – bár Románia ezen a téren a harmadik helyen áll Németország és Lengyelország mögött – a belső piac nem megfelelően szervezett. „A romániai termelők nem alakítottak erős szervezeteket, amelyek európai uniós alapokra pályázhatnának, és ezáltal fel tudnák venni a versenyt az EU-s konkurenciával” – ecsetelte Craioveanu. Idén a termelők hektáronként 50 eurós uniós területalapú támogatást kapnak, míg az államkaszszából minden, feldolgozásra beszolgáltatott tonna burgonyáért 150 lejt kapnak, az elraktározott készletek után pedig tonnánként 75 lejt a raktározás időtartamára.

A mezőgazdasági tárca adatai szerint Romániában összesen mintegy 180 ezer burgonyaültetvény létezik, ezek zömét a kisméretű, fél és öt hektár közötti területű ültetvények teszik ki. Ilyenből 179 ezret tartanak nyilván. Csupán 15 ültetvény területe haladja meg az 50 hektárt, a fennmaradó ültetvények pedig 5 és 50 hektár közöttiek.

A termesztésre fordított költségek a burgonya minőségétől függően 900– 1400 lejre rúgnak hektáronként, míg a piaci, illetve a szupermarketekben alkalmazott ár 0,5–4 lej kilogrammonként. Az adatok szerint egyébként Romániában az egy főre eső burgonyafogyasztás évi 92,2 kilogramm, ennek nyomán az ország a negyedik helyen áll az EU-ban. Tavaly a behozatal 35 350 tonna volt, ezt főleg chipskészítésre használták fel.

B. L.

Konferencia a génmódosított burgonyáról

Július 7. és 10. között Brassóban rendezik meg az Európai Burgonyakutatók Egyesületének ülését. A konferenciát a burgonya nemzetközi éve alkalmából rendezik meg, a címe: A burgonya egy változó világban. A szervezők szerint a rendezvényen a téma legrangosabb szakértői vesznek részt. Az egyik legfontosabb téma a génmódosított burgonya kérdésköre, amely számos vitát váltott ki bel- és külföldön egyaránt. Az országban egyébként jelenleg a Temesvári Egyetemen folynak a génmódosított burgonyával kapcsolatos tudományos kutatások.