Várhatóan megközelíti a négymillió tonnát az idei burgonyatermés, ami nem csupán a belső fogyasztás fedezésére elegendő – ez mintegy kétmillió tonna évente –, de vető- és takarmányburgonya is marad – derül ki a mezőgazdasági minisztérium becsléséből. „Jelenleg jónak mutatkozik a burgonyatermés, főképp az e téren jelentős hagyományokkal rendelkező vidékeken, mint Suceava, Hargita, Kovászna, Brassó vagy Szeben megye. Becsléseink szerint az idei termés 3,6–4 tonna körüli lesz” – közölte Paula Craioveanu, a tárca tanácsosa.
Idén a burgonyával bevetett terület eléri a 268 000 hektárt, ebből 234 000 hektáron őszi, a fennmaradó területen pedig korai és nyári burgonyát vetettek. A mezőgazdasági tárca arra alapozza idei derűlátó becsléseit, hogy tavaly valamivel kisebb területen – 264 ezer hektáron – 3,6 tonna burgonyát takarítottak be, ráadásul úgy, hogy a terület mintegy 20 százalékát érintette az aszály.
Az adatokból az is kiderült, hogy az elmúlt tíz évben az éves termés 3,2–3,9 tonna közötti volt, ebből ötezer tonnát tett ki a vetőburgonya. 2006-ban az átlagtermés közel 15 tonna volt hektáronként, ez azonban tavaly 12 tonnára csökkent. Az Európai Unió vonatkozó előírásai értelmében ugyanakkor a hektáronkénti átlagtermésnek el kell érnie a 19,5 tonnát.
„A jó burgonyatermést nem csupán az éghajlati viszonyok befolyásolják, hanem a kevés termőterület, a vetőburgonya minősége és a burgonya értékesítési folyamatának szervezetlensége is” – mutatott rá Craioveanu. Romániában egyébként évente mintegy kétmillió tonna krumplit használnak fel étkezési célokra, egymillió tonnából lesz vetőburgonya, illetve takarmány, míg közel 40 ezer tonnát ipari célokra használnak fel. „Ez utóbbi célra azonban csak a korai, illetve nyári fajták alkalmasak, amelyeket nem lehet raktározni, a raktározás közben ugyanis romlik a chipskészítésre szánt burgonya minősége” – közölte a tanácsos.
A hazai burgonyatermesztők egyik legfőbb gondja, hogy – bár Románia ezen a téren a harmadik helyen áll Németország és Lengyelország mögött – a belső piac nem megfelelően szervezett. „A romániai termelők nem alakítottak erős szervezeteket, amelyek európai uniós alapokra pályázhatnának, és ezáltal fel tudnák venni a versenyt az EU-s konkurenciával” – ecsetelte Craioveanu. Idén a termelők hektáronként 50 eurós uniós területalapú támogatást kapnak, míg az államkaszszából minden, feldolgozásra beszolgáltatott tonna burgonyáért 150 lejt kapnak, az elraktározott készletek után pedig tonnánként 75 lejt a raktározás időtartamára.
A mezőgazdasági tárca adatai szerint Romániában összesen mintegy 180 ezer burgonyaültetvény létezik, ezek zömét a kisméretű, fél és öt hektár közötti területű ültetvények teszik ki. Ilyenből 179 ezret tartanak nyilván. Csupán 15 ültetvény területe haladja meg az 50 hektárt, a fennmaradó ültetvények pedig 5 és 50 hektár közöttiek.
A termesztésre fordított költségek a burgonya minőségétől függően 900– 1400 lejre rúgnak hektáronként, míg a piaci, illetve a szupermarketekben alkalmazott ár 0,5–4 lej kilogrammonként. Az adatok szerint egyébként Romániában az egy főre eső burgonyafogyasztás évi 92,2 kilogramm, ennek nyomán az ország a negyedik helyen áll az EU-ban. Tavaly a behozatal 35 350 tonna volt, ezt főleg chipskészítésre használták fel.
B. L.
Konferencia a génmódosított burgonyáról
Július 7. és 10. között Brassóban rendezik meg az Európai Burgonyakutatók Egyesületének ülését. A konferenciát a burgonya nemzetközi éve alkalmából rendezik meg, a címe: A burgonya egy változó világban. A szervezők szerint a rendezvényen a téma legrangosabb szakértői vesznek részt. Az egyik legfontosabb téma a génmódosított burgonya kérdésköre, amely számos vitát váltott ki bel- és külföldön egyaránt. Az országban egyébként jelenleg a Temesvári Egyetemen folynak a génmódosított burgonyával kapcsolatos tudományos kutatások.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.