2009. január 15., 10:182009. január 15., 10:18
Több mint kétéves huzavona után a Kovászna megyei lovasgazdák végre megkapták a fertőző kevésvérűségben szenvedő állataik kényszervágása után járó kártérítést – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján dr. Sikó Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állat-egészségügyi Igazgatóság vezetője. Mint mondta, a háromszéki gazdáknak összesen 470 ezer lejt fizettek ki az elmúlt hetekben. Az igazgatóság nyilvántartásában 2006 októberében 360 fertőző kevésvérűségben szenvedő ló szerepelt, ebből 324-et kényszerlevágásra küldtek, 36 azonban a gazdáknál maradt.
„Az állattartóknál maradt beteg állatok újra megfertőzték az állományt, így jelenleg 184 fertőzött ló szerepel a nyilvántartásunkban – részletezte az intézményvezető állatorvos. – Ha két évvel ezelőtt minden fertőzött állatot össze tudtunk volna gyűjteni, felszámoltuk volna a betegséget.” Hozzátette, amikor a gazdák rájöttek arra, hogy bizonytalanná vált a kárpótlások kifizetése, a károsultak közül sokan több alkalommal is felkeresték az állat-egészségügyi és a mezőgazdasági igazgatóságot, egyes településeken veréssel is megfenyegették a helyi állatorvosokat. „Ilyen körülmények között szakembereink egyelőre azt várják, hogy csillapodjanak a kedélyek. Ha meggyőzödnek arról, hogy a kártérítéseket kézbesítik, újra elkezdhetjük a beteg lovak összegyűjtését” – mondta dr. Sikó Barabási Sándor.
Amint arról korábban beszámoltunk, az országos állat-egészségügyi hatóság 2006-ban rendelte el a fertőző kevésvérűségben szenvedő lovak kényszervágását, cserébe az állam vállalta, hogy a piaci árnak megfelelő kártérítést fizet. Az ország több megyéjében azonban nincs olyan vágóhíd, amely alkalmas lett volna több száz ló levágására. Ezért az érintett tulajdonosok egy része átadta állatait egy olasz cégnek, amely vállalta, hogy a Teleorman megyei Alexandriában leadja azokat egy vágóhídnak, és az ott kapott igazolások alapján a gazdák igényelhetik a kárpótlást.
Sokan abban bíztak, hogy a kártérítésből egészséges lovat vásárolhatnak, de a kárpótlást hiába várták. A levágást igazoló papírokat megkapták ugyan a gazdák, de azokon nem az ő nevük, hanem az olasz cég neve szerepel, így az állam nem akar fizetni. A törvény szerint a lovakat nem közvetítőkön keresztül kellett volna eladniuk a gazdáknak, hanem személyesen. A lovak levágásából egyelőre csak a felvásároló cég nyert, amely Olaszországba vitte a levágott állatokat, ahol a lóhúst élelmiszer-alapanyagként értékesítették.
Az országszerte pórul járt gazdák többnyire Kovászna, Hargita, Máramaros, Szatmár, Arad, Bihar, Szeben, Krassó-Szörény és Teleorman megyeiek, akiknek több mint 5000, közvetítő révén levágott ló után kellene összesen mintegy 5,6 millió lej kárpótlást fizetnie az államnak. Az elmúlt időszakban a dühös gazdák rendszeresen felkeresték a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságot, de volt eset, hogy a település állatorvosát veréssel fenyegették, amiért elrendelte a beteg állatok kényszervágását. Több pórul járt háromszéki gazda viszont pert indított a mezőgazdasági szaktárca ellen, amit meg is nyertek. Végül a kormány módosította a rendeletet, és jóváhagyta a kárpótlások kifizetését.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.