2009. február 12., 00:252009. február 12., 00:25
„Az elmúlt években a termésnek mintegy 25 százalékát nem sikerült eladni, mivel a termelők arra számítottak, hogy drágul a krumpli, de túl sokáig vártak – magyarázta az intézményvezető. – Végül fokozatosan csökkent a hazai burgonya ára, és olyan gazda is akadt, aki egyáltalán nem tudta eladni terményét, mivel a felvásárlók közben külföldi osztrák, német, lengyel termelőktől vásároltak. Idén a helyzet változott, már külföldi, többnyire oroszországi kliensek is érdeklődnek a Hargita megyei krumpli iránt.”
A csíki falvakban gyakori látvány a kerítésre akasztott krumplis zacskó, ami azt jelzi: eladó termény van a portán. Hargita megyében több mint 25 ezer termelő közel 15 ezer hektáron termeszt burgonyát. Legtöbben 5–10, sokan 25–100 hektáron, csak kevesen termesztenek 100–200 hektárnál nagyobb területen.
A felvásárlók 75-80 banit ígérnek egy kiló krumpliért. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóság adatai szerint a megyében körülbelül 20 000 tonna krumpli termett 2008-ban.
Török Jenő szerint az értékesítés már a 90-es évektől egyre nehezebbé vált. „A 90-es évektől fokozatosan egyre kevesebb burgonyára van igény, míg ’90 előtt 100–120 kilogramm volt évente az egy főre eső burgonyafogyasztás, ma már körülbelül 70 kilogrammot fogyaszt egy személy. A megyében 15–20 százalékkal, országos szinten pedig 30 ezer hektárral kevesebb területen termelnek burgonyát, az EU-ban is csökkent mintegy 3 százalékkal a burgonyatermesztésre használt terület, azért is, mert ma már egyre nő a hektárhozam” – magyarázta Török Jenő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok