2012. június 21., 07:432012. június 21., 07:43
Kovászna megyében a rendszerváltás előtt két öntözőrendszer működött, a Sepsiszentgyörgy határában levő Szépmezőn, ahol az Olt folyóból szivatytyúzták a vizet, és Maksa–Lécfalva határában, ahol vízgyűjtőnek és öntözésre hozták létre a mesterséges Besenyői tavat.
A két öntözőrendszer 1989 után is az állam tulajdonában maradt, a talajfeljavító hatóság kezelte. Később a törvény lehetővé tette, hogy a gazdák, akiknek a területén öntözőberendezések voltak, megalakítsák az öntözői szervezeteket, ezek bérmentve megkapták a kiépített rendszereket. Könczei Csaba elmondása szerint a berendezéseket továbbra is a talajfeljavító hatóság alkalmazottai működtették, a gazdáknak a vízért, az áramért kellett fizetniük, a vizet a pompaházaknál dolgozók szivattyúzták.
A szépmezői területek tulajdonosai éltek a lehetőséggel, két szervezetet alapítottak és azóta is öntözik a földjeiket.
Maksa–Lécfalva határában azonban a földtulajdonosok több mint fele nem értett egyet az egyesület létrehozásával, azt három nekifutásra sem sikerült megalakítani. A meglevő öntözőberendezést így nem használják, és ahogy telik az idő egyre inkább rongálódik, egyre többe kerül majd az újraindítása, mondja Könczei Csaba. A szakember azonban leszögezte, nem adják fel, folyamatosan tárgyalnak az érintett gazdákkal, újra meg újra próbálkoznak a gazdaszervezet létrehozásával.
„Megvan az alapinfrastruktúra, amit fejleszteni lehet, még nem késő, hogy a gazdák megszerezzék a működtetési jogot. Az öntözés előnye, hogy kiküszöböli a termésingadozást. Ha a növények minden évben megkapják a megfelelő vízmenynyiséget, a termést állandó szinten lehet tartani, ugyanakkor legalább 15–20 százalékkal nagyobb hozamot lehet elérni az öntözött területeken” – ecsetelte Könczei Csaba. Hozzátette: nagyobb vízigényű kultúrák esetében ennél is nagyobb a különbség az öntözött és nem öntözött területek között.
A szakember ugyanakkor kérdésünkre arra is rámutatott, hogy Felső-Háromszéken egyre több nagygazda öntözi a földjeit, ők mély kutakat fúrattak, és egyéni öntözőrendszereket építettek ki. „A meglevő rendszert nem szabad hagyni” – szögezte le Könczei, aki bízik abban, hogy több mint húsz év után újra tudják indítani Maksa–Lécfalva határában az öntözést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok