2013. február 21., 06:022013. február 21., 06:02
Első ízben három hektáron végeztek gépi betakarítást, erről a területről mintegy 100 tonna biomasszát, vagyis aprított energiafüzet nyertek, a növények elérték a 8-10 méter magasságot. A vállalkozó négy évvel ezelőtt tért át az energiafűz termesztésre. Elmondta, első évben hektáronként 2300-2500 eurót költött a termesztésre. „Három év után lehet kezdeni a betakarítást, utána harminc évig lehet begyűjteni az ültetvényről a biomasszát” – magyarázta Domokos Árpád, aki egy hektár energiafűz után mintegy 600 és 1000 eurós nyereségre számít.
A becslések szerint évről évre növekszik a hozam, mert minden vágás után sűrűbben nőnek az ágak. A kézdiszentkereszti gazda idén még újabb 20 hektár energiafűz ültetését tervezi. Elmondása szerint első évben kell odafigyelni a dugványokra, gyomirtásra van szükség, de később nincs sok munka az ültetvénynyel, a növények nem igényesek, jól tűrik a sok esőt, de a szárazságot is.
Az alternatív energia előállítását és felhasználását népszerűsítő Green Energy Biomasszaklaszter vezetői szerint, az energiafűz-aprítékkal vagy más biomasszával működő kazánok 30 százalékkal olcsóbban állítják elő a hőenergiát, mint a gázzal működők. Vajda Lajos, a klaszter elnöke hangsúlyozta, nemcsak a gazdaság élénkítésében, hanem a környezetvédelemben is szerepe van a biomassza elterjedésének.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.