Hargita megyében pusztítanak a vadállatok, Kovászna megyében kevesebb a kár

Míg Hargita megyében napi rendszerességgel jelentenek vadkárokat, Háromszéken a helyzet egyelőre valamivel jobb, mint a szomszédos megyében. Mint kiderült, idén a Hargita Megyei Környezetvédelmi Hivatalban több tucat kárpótlási igénylést iktattak. Both József, a hivatal munkatársa a sajtónak elmondta, idén összesen 43 alkalommal mérték fel az okozott kárt. Legtöbbet a vaddisznók pusztítanak, amikor gyökér és lárvák után kutatnak, feltúrják a felszántott termőföldet. A medvék pedig behatolnak a gazdaságokba és megölik a háziállatokat.

Bíró Blanka

2012. július 05., 10:442012. július 05., 10:44

Az elmúlt időszakban néhány esetben farkasok miatt is érkezett panasz, Udvarhely környékén több juhot elpusztítottak. A legtöbb vadkárt Alcsíkból jelentették, ebben a térségben a vaddisznók tették tönkre a termést, míg Gyergyószéken és Udvarhely környékén háziállatokat pusztítottak a vadak. Both József hangsúlyozta, miután a környezetvédelmi hivatal összeállítja a kárpótlási igénylésről az iratcsomót, továbbítja a környezetvédelmi és erdészeti minisztériumba, ahol eldöntik, hogy a kárvallottak mekkora összegre jogosultak. A szakember arra számít, hogy a következő időszakban emelkedni fog a hasonló esetek száma, hiszen az eddigi tapasztalatok szerint általában július–augusztusban okozták a vadak a legtöbb kárt. Hargita megyében már évek óta rendszeres a vadkár. A gazdák egy része már meg sem műveli az erdők közelében levő termőföldjét, attól tartva, hogy hiába dolgozik, hiszen a terményt úgyis tönkreteszik a vadak.
Kovászna megyében sokkal kevesebb a vadkár, mert a szakemberek szerint egyre kevesebb a vad. Gheorghe Neagu, a Környezetvédelmi Hivatal munkatársa a Krónikának elmondta, ebben az évben mindössze két kárpótlási igénylést iktattak: Szárazajtán a medve ölt meg egy tehenet, a rétyi önkormányzat pedig a vaddisznók által tönkretett krumpliföldek miatt tett panaszt. Neagu szerint, ha a disznók kitúrnak néhány krumplifészket, a kárvallottak már nem is jelentik, mert nem minden esetben kárpótolják őket. László Béla, a Kovászna megyei halász-vadász egyesület elnöke lapunknak elmondta, azért nincs jelentős vadkár, mert már vad sincs. „A vadak leginkább ebben az időszakban merészkednek be a termőföldekre, amikor érik a búza és a zab. A gyilkos juhászkutyák a vadszaporulat 90 százalékát elpusztítják, a többit kilövik a vadászok, így ezzel jelenleg nincsen gondunk. Ha lenne vad, lenne kár is” – szögezte le László Béla. A lapunk által megkeresett háromszéki polgármesterek is megerősítették, hogy az elmúlt évekkel ellentétben idén ritkán fordult elő, hogy megművelt földeken garázdálkodtak a vadak.

Két medvetámadás Háromszéken
Kedden este két egymástól független esetben támadt emberre a medve. Egy kézdiszentléleki fiatalembert este nyolc órakor szállított kórházba a mentő, a medve a felsőtestén sebesítette meg. Pataki Annamária, a kórház sajtóreferense elmondta, a fiút a fertőző betegségek osztályán kezelik, veszettség elleni oltást kap, állapota stabil, előreláthatóan tíz napig szorul kórházi ellátásra. Másfél óra múlva érkezett a kórház sürgősségi osztályára a medvetámadás másik áldozata, az 50 éves zágonbárkányi pásztort a településtől 35 kilométerre, az esztenán támadta meg a vad. Értesülésünk szerint a bordái törtek össze, és a vállán sebesítette meg a medve. Ő is megfelelő orvosi ellátást kapott, nincs életveszélyben. Gheorghe Neagu, a környezetvédelmi hivatal munkatársa a Krónikának elmondta, egyik esetet sem jelentették, így a hatóságok nem tudnak részleteket, viszont arra gyanakodnak, hogy a hőség miatt megváltozott a medvék magatartása, ingerlékenyebbek és könnyebben támadnak. Mihai Pop, a Kovászna megyei Környezetvédelmi Ügynökség szakembere korábban elmondta, a „medvetámadások” szezonja június–augusztus közötti időszakban van. A nyári hőségben kiszárad a fű, még nem érnek az erdei gyümölcsök, így a medve sokat kóborol élelem után kutatva, és nagyobb a valószínűsége, hogy legeltető pásztorokkal találkozik, ugyanakkor gyakrabban bemerészkedik a falvakba is, hogy ennivalóhoz jusson.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2023. április 21., péntek

Magyar Lóránd: a kormányzati és uniós források mind a gazdák fejlődését szolgálják

Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.

Magyar Lóránd: a kormányzati és uniós források mind a gazdák fejlődését szolgálják
2023. március 17., péntek

Csődhelyzetbe hozza a romániai termelőket az olcsó ukrán gabona

Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.

Csődhelyzetbe hozza a romániai termelőket az olcsó ukrán gabona
2023. március 17., péntek

Nagy a csúszás, megannyi nehézség ígérkezik a nyárra várható uniós pályázati idényben

A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.

Nagy a csúszás, megannyi nehézség ígérkezik a nyárra várható uniós pályázati idényben
2023. március 13., hétfő

Az erőltetett villanypásztor helyett radikálisabb megoldásokat sürgetnek a vadkárok megfékezésére

A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.

Az erőltetett villanypásztor helyett radikálisabb megoldásokat sürgetnek a vadkárok megfékezésére
2023. március 12., vasárnap

Mérában kitartanak a ,,szeszélyes” bivalyok mellett

A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.

Mérában kitartanak a ,,szeszélyes” bivalyok mellett
2023. március 10., péntek

Elkezdődött az idei öntözési szezon, Aranyosszéken is felújítják a csatornát

A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.

Elkezdődött az idei öntözési szezon, Aranyosszéken is felújítják a csatornát
2023. március 08., szerda

Kalotaszegről, a Mezőségről és Aranyosszékről várnak hagyományos recepteket

Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.

Kalotaszegről, a Mezőségről és Aranyosszékről várnak hagyományos recepteket
2023. március 07., kedd

Lesz bárányhús, de milyen áron?

Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.

Lesz bárányhús, de milyen áron?
Lesz bárányhús, de milyen áron?
2023. március 07., kedd

Lesz bárányhús, de milyen áron?

2023. március 07., kedd

Júniusban jelennek meg az első agrárpályázatok, a fiatal gazdák finanszírozása nem igényel önrészt

Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.

Júniusban jelennek meg az első agrárpályázatok, a fiatal gazdák finanszírozása nem igényel önrészt
2023. március 05., vasárnap

Kivitelezhetetlen uniós elképzelés, hogy 2030-ra kétharmaddal csökkenjen a húsfogyasztás

Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.

Kivitelezhetetlen uniós elképzelés, hogy 2030-ra kétharmaddal csökkenjen a húsfogyasztás