Fotó: Krónika
A cukorrépa-termesztés jövője abban áll, hogy összevonják a területeket. Az igazgató abban bízik, hogy tíz év múlva ugyanekkora területen már csak húszan foglalkoznak cukorrépa-termesztéssel. A mezőgazdaságban egyre inkább háttérbe szorul a kézzel történő földművelés. A fiatalok nem szívesen járnak kapálni, az idősek már egyre kevésbé bírják a megerőltető munkát. A cukorrépát azonban minden fázisban meg lehet géppel művelni. Ezért elsősorban a nagytermelők foglalkoznak a cukorrépa termesztésével, az általuk használt nagyteljesítményű gépek naponta tíz hektárról takarítják be a répát. A begyűjtést a tervek szerint október 15-én kezdik. A becslések szerint hektáronként átlag 27–30 tonna termésre számítanak, ami valamivel gyengébb, mint a tavalyi, amikor egy hektárról 35 tonnát gyűjtöttek be. Ebben az évben is legalább 35 tonna/hektáros termés esetén tudják fedezni a gazdák a termelési költségeiket. A tulajdonképpeni nyereséget ennél a terménynél a különböző állami és uniós támogatások jelentik. A támogatások összértéke elérheti egy hektárra az ezer lejt. A cukorrépa az egyetlen termény, amely esetében a megtermett, a cukorgyárnak leadott mennyiség után is kap támogatást a gazda. Idén 16 százalékos cukortartalom esetén egy tonnára 27 eurót fizetnek. A cukortartalmat nem mérik minden termelőnél, ezért átlag 16 százalékkal számolnak. Az Európai Unió azonban az eredmény függvényében fizet, ezért gyakran előfordul, hogy egyéves késéssel kapják meg a támogatás teljes összegét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok