Fotó: Barabás Ákos
Bár országos szinten szigorították a tarlóégetés szabályait, a hatóságok naponta több száz tűzesetet jelentenek, melyeket rendszerint felelőtlen gazdák okoznak. Az egyre gyakoribb illegális tavaszi avarégetések miatt az elkövetkezendő időszakban fokozottabb ellenőrzésekre lehet majd számítani.
2017. március 09., 14:272017. március 09., 14:27
2017. március 09., 16:122017. március 09., 16:12
A Maros megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) szóvivője, Cristian Virag érdeklődésünkre elmondta, a szigorítások ellenére évről évre gondot okoz a tűzoltóknak a tavaszi tarlóégetés. A kertekben, szántóföldeken gazdálkodók, de gyakran a városi, kiskerttel rendelkező telektulajdonosok is úgy próbálnak megszabadulni a száraz növényi maradványoktól, hogy meggyújtják a tarlót, semmibe véve az előírásokat. A legtöbb gondot az okozza, hogy a tüzet rendszerint felügyelet nélkül hagyják. A Maros megyei tűzoltóság nyilvántartása szerint csak az elmúlt hétvégén 15 alkalommal riasztották a megyei tűzoltóságot tarlóégetés miatt.
A Bihar megyei Körösök Katasztrófavédelmi Hatóság tájékoztatása szerint egy héttel ezelőtt Belényes és Köröstárkány között 100 hektár mezőgazdasági területen égett a száraz növényzet, a tűzoltók négy órán keresztül küszködtek a lángokkal, s bár anyagi kár nem keletkezett, a katasztrófavédelmi hatóság közleménye szerint a beavatkozással sikerült megmenteniük 13 hétvégi házat.
A tarlóégetésre vonatkozó szabályozás szerint a gazdák kötelesek engedélyt kérni a területüket felügyelő környezetvédelmi szervektől, és minden esetben értesíteniük kell a katasztrófaelhárító egységeket is. A tarlóégetés jóváhagyására írt kérvényhez csatolni kell a megyei növényegészségügyi igazgatóság igazolását, amelyben a hatóság megállapítja, milyen betegség vagy kórokozó miatt indokolt a terület leégetése. Ennek az igazolásnak azt is alá kell támasztania, hogy az égetés megakadályozza, hogy a környékbeli parcellák is megfertőződjenek. Továbbá a gazdának a szakhatóság által kiállított okirattal kell igazolnia, hogy rendelkezik alapvető tűzvédelmi képesítéssel.
A tarlóégetőnek értesítenie kell az országos környezetőrség parancsnokságát, és készítenie kell egy részletes égetési tervet, amely alapján jól be lehet határolni a tarlóégetésre váró parcellákat. A törvény szerint csak tarló, nád, száraz fű, bokros aljnövényzet és a haszonnövények betakarítása után fennmaradó hulladék, illetve a betegnek nyilvánított termés égethető el. A szabályok áthágását magánszemélyek esetében 3000-től 6 ezer lejig, cégek esetében 25 ezertől 50 ezer lejig terjedő pénzbüntetéssel sújtják. Súlyosabb vétség, például emberre, állatra, termésre veszélyes tűzvész okozása esetén 30–60 ezer lejes bírságot vagy akár 3 hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztést is kiróhat a bíróság.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!