Fotó: MTI
és magánszemélyek esetében 3000–6000 lej közötti, jogi személyeknél 25 ezertől 50 ezer lejig terjedő büntetést róhatnak ki. A jogszabály szerint a tarlóégetéshez szükséges a környezetvédelmi hatóság engedélye, és értesíteni kell a készenléti felügyelőséget is.
– Idén vasszigorral próbálnak fellépni a természetvédelmi területek menti földtulajdonosok ellen: amennyiben a helyi hatóságok egy gazdát tetten érnek, hogy a régi módszerrel, vagyis tarlóégetéssel tisztítja meg földterületét, és nem rendelkezik erre vonatkozó környezetvédelmi engedéllyel, azt azonnal feljelentik az APIA-nál, hogy ne kaphassa meg a területalapú támogatást, közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Dan Gherghelaş, az Országos Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség (APIA) elnöke. Mint mondta, sajnálatos módon nem tudnak más módszerrel fellépni a kihágások ellen, ezt a drasztikus megoldást tudják csak alkalmazni eredményesen.
A tarlóégetés a szántóföldi növénytermesztés egyik legvitatottabb munkafolyamata. Az égetés támogatói azzal érvelnek, hogy tűzzel elpusztíthatók a gyommagvak, s a kártevők nagy része. A szakemberek szerint azonban a tűz ún. jótékony hatása csak a felszínen, illetve néhány centiméteres mélységig terjed. Ezzel szemben ártalmas, hiszen így sok egyéb szennyező anyag mellett rákkeltő dioxinok is a levegőbe kerülnek, hasznos szervezetek is megsínylik az égetést, a környezet biológiai egyensúlya megbomlik, fokozza a levegőszennyezést, tűzvészt gerjeszthet.
A felelőtlen tarlóégetés miatt egyre több balesetről adnak hírt országszerte. Ezen a nyáron Kisbecskerek (Temes megye) határában jelentették a legkomolyabb effajta tűzesetet, a felelőtlen gazdák gyújtogatása miatt ugyanis nem kevesebb mint 50 hektárra terjedtek ki a lángok. Ugyancsak felelőtlen tarlóégetés miatt tegnap égési sebekkel került a kórházba egy Konstanca megyei gazda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok