2012. július 19., 09:172012. július 19., 09:17
Mint kiderült, az európai uniós és azon kívüli államok közel 500 ezer tonna búzát és mintegy 970 ezer tonna kukoricát vásároltak. Az exportált gabonafélék összesen 384 millió eurós bevételt jelentettek az országnak a január és április közötti időszakban, az összeg több mint 75 százaléka, közel 300 millió euró pedig a kukorica eladásából származott.
Ezzel szemben az előző év első hónapjaiban az ország mindössze 209 millió eurós bevétellel számolt a külföldre szállított gabonafélék után. Az idei év említett időszakában emellett Románia 4700 tonna árpát exportált 1,23 millió euróért, 8700 tonna rizset pedig közel 4,2 millió euróért sikerült eladni más országoknak. Gabonafélék tekintetében ugyanakkor a szaktárca jelentése szerint az ország január és április között 14 millió euró értékben közel 73 ezer tonna búzát, 87 millió euróért pedig 255 ezer tonna kukoricát importált.
Amint a minisztérium adataiból kiderült, az exportált méz mennyisége is több mint 70 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, január és április között mintegy 2800 tonnányit vásároltak meg európai uniós, illetve azon kívüli államok. A mézexportból származó bevétel meghaladja a 8,7 millió eurót, tavaly ez az összeg 5,4 millió euró volt. A behozott 581 tonnányi menynyiségre ugyanakkor 1,4 millió eurót költött a kormány, tavaly ezzel szemben az ország mindössze 375 tonna mézet hozott be külföldi piacokról 963 ezer euróért az év első négy hónapjában.
A méhészek egyesületének (ACAR) becslése szerint idén a szakemberek nagyjából ugyanannyi mézet állítanak majd elő, mint az előző évben, azaz mintegy 18-20 ezer tonnányi édesítőszert. Románia a negyedik legnagyobb mézelőállító az Európai Unióban Németország, Franciaország és Magyarország után, ugyanakkor az illetékesek által regisztrált 1,3 millió méhcsaláddal a hetedik az állatállományt tekintve. Az ország lakosai egyébként évente mindössze 400-500 gramm mézet fogyasztanak, jelentősen elmaradva ezzel az Európai Unióban, illetve az északi államokban jegyzett átlagtól, ahol egy polgárra 1,5–3 kilogrammnyi mennyiség jut. n
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.