Fotó: A szerző felvétele
2009. február 19., 09:462009. február 19., 09:46
Felhagyva a jövedelmezőbb építkezésekkel, a cserefalvi Bartha család 2000-ben, holland támogatással vágott bele a korszerű mezőgazdálkodásba. Ma már másik tíz falubelitől vagy környékbelitől összesen 17 hektár földet bérel, és a Nyárádmente legnagyobb gyümölcstermesztőjének számít. Bartha Jenő belátja, a mezőgazdálkodásból és állattenyésztésből nem keres annyit, mint az építkezésből, de mint mondja, végre azzal foglalkozik, amit szeret.
„Az építkezés mindig is kifizetődőbb volt, de hál’ istennek megengedhettem magamnak azt a luxust, hogy váltsak, és végre azt csináljam, amihez kedvem van. Kaptam néhány jó tanácsot, a helyi református egyházon keresztül egy kis holland támogatást, aztán vásároltam egy velem egyidős kistraktort, és belevágtam” – vallja a negyvenéves vállalkozó, aki azóta is arra biztatja a falubeli idős embereket, ne adják el földjeiket, inkább adják ki bérbe, mert íme, erre is kezd lenni kereslet.
Valamikor ’89 előtt a téeszek is foglalkoztak a földieper termesztésével, ma már az egész Nyárádmentén alig négy gazda akad, aki továbbvigye a hagyományt. „Az igazság az, hogy nagy a befektetés, és még nagyobb a kockázat. Ráadásul sok kézimunkát igényel” – keresi a magyarázatot Bartha Melinda, akinek férje egy háromhektáros területen termeszti az epret. Szüretkor az egész család kint van a Vácmány alatti hágón, a munkából az öregek is kiveszik a részüket, de a még iskolás Lindának is be kell segítenie. Bartha Jenő nem bánja, hogy belevágott az epertermesztésbe, mert a dézsmálások ellenére is a tavaly nyáron tíz tonnát sikerült leszüretelniük.
„A tavalyelőtti fagy tönkretette a termés felét, de 2008-ban nem panaszkodhattunk. Amit leszedtünk, a nagybani forgalmazók azt nyomban vitték is” – mondja. A gazda az idén még nagyobb termésre számít, annál is inkább, mivel a községi rendőrök segítséget ígértek az őrzésben. „Eddig több tolvajt kaptunk el, olyat is, aki fel volt háborodva, hogy néhány marék eperért, miért szóljuk meg” – idézi fel a tavalyi kellemetlenségeket a gazda. Kedvet kapva, Bartháék az eper mellett málnával is próbálkoztak. A tavaly, kísérleti jelleggel egy kis, mindössze húszáras területet ültettek be. Mint mesélik, ez is jó húzásnak bizonyult, mert az epret felvásárló forgalmazók a málnát is vitték.
„Eleinte az egyik marosvásárhelyi hipermarketben, a Realban szerettük volna értékesíteni, de a cég olyan nevetséges feltételeket szabott, melyek számunkra elfogadhatatlanok voltak” – mondja Bartha Melinda. Az egyik kikötés például az lett volna, hogy a termésből más felvásárló nem részesülhet.
Az epren és málnán kívül Bartháék az idéntől cseresznye- és meggytermesztéssel is készülnek foglalkozni. Néhány faluval odébb, Nyárádszentlászlón egy kéthektáros területen 800, Magyarországról megrendelt tövet készülnek elültetni. A ház udvarán lévő, összesen nyolcszáz négyzetméteren elterülő melegházakat hamarosan paprika- és paradicsompalánták fogják benépesíteni.
A gyümölcstermesztés mellett Bartháék három éve állattartást is vállaltak. Bár a fácánok esetében a ketrecig belopakodó róka, a kecskék esetében pedig az állami támogatást elutasító mezőgazdasági hatóság okoz időnként bosszúságot, a család ezt a munkát is élvezettel végzi. Bartha Jenő álma, hogy a közeljövőben a Nyárádmentén is hozzanak létre egy olyan vadkertet, mint amilyeneket Magyarországon vagy Ausztriában láttak.
„Be lehetne népesíteni fácánnal a környéket. Mint köztudott, a fácán nem tesz kárt a vetésben, ráadásul egy érdekes színfoltja az élővilágnak. Több vadásszal is beszélgettem, mindannyian jónak tartották az ötletet. A madarak felvásárlása és a környék betelepítése a vadászegyesületre hárulna, ők azonban egyelőre jogi akadályok miatt nem tudnak lépni” – magyarázza a vállalkozó.
Bartha a kecsketenyésztésben is fantáziát lát. Jelenlegi harmincas állományát hamarosan ötvenre szeretné növelni. Reméli, előbb-utóbb nálunk is értékes eledelnek fog számítani a kecsketej, ráadásul a nyáj legelése kimondottan jót tesz a parlagon hagyott földeknek, melyeket megtisztít a gaztól.
A cserefalvi gazda támogatásra is pályázott, sikertelenül. Mint mutatja a mezőgazdasági hatóságoktól és minisztériumtól kapott választ, kérését két okból utasították vissza. Az egyik az volt, hogy a Bartháék távollétében a karámhoz kiszállt ellenőrök csak 25 négylábút találtak a bejelentett 30 helyett, holott a többi is a környéken legelt.
„A feltételeknek még így is eleget tettünk, hiszen a szabályzat által előírt minimális szám megvolt. De ennél is nevetségesebb, hogy a körzeti állatorvos elírása miatt két kecském azért került le a listáról, mert az egyik mínusz 17 hónapos, a másik meg mínusz 139 hónapos volt. Ugyanis a születési dátumhoz az első esetében 2010-et, a második esetében pedig 2020-at írtak be.
A támogatási kérést elemző irodistáknak nem tűnt fel, hogy elírás történt, ők a születési dátum alapján kiszámították a kecskék életkorát, és beírták, hogy mínusz hány hónaposak. Logikájuk miatt 1100 lejem úszott el” – veszi elő az illetékesek által összeállított listát, majd hátrainvitál az udvar végébe, és megmutatja, miként ugrándozik társai között a mezőgazdasági statisztikák szerint jövőben, illetve tizenegy év múlva megszületendő két kecske.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.