Elpuskázott lehetőség

A képviselőház a végszavazáson elutasította a vadak által okozott károk megtérítésére vonatkozó törvénytervezetet, annak ellenére, hogy a plenáris vitán még úgy tűnt, hogy a jogszabályt megszavazzák – tájékoztatott dr. Kelemen Atilla, a parlament mezőgazdasági szakbizottságának elnöke. „Nagyon sajnálom, hogy így történt, mert sikerült úgy előkészíteni a törvénytervezetet, hogy végre méltányosan lehetett volna kárpótolni azokat a gazdákat, akik termésében és jószágaiban a vadak kárt tesznek. A tervezetben pontosan behatároltuk, hogy különböző esetekben, melyik hatóság felel a kártérítésért” – közölte az RMDSZ képviselője. Mint mondta, a törvénytervezetet korábban a mezőgazdasági miniszterrel is egyeztette, az azonban, több távol maradó képviselőnek, valamint a PDL ellenzéki frakciójának köszönhetően, a végső szavazásnál elbukott.

A törvénytervezet különbséget tett a kárt okozó vadfajták között, és a kártérítést ennek megfelelően utalta volna különböző minisztériumok és hatóságok felelősségébe. A védett fajok által okozott károkért a környezetvédelmi minisztérium, azon vadak esetében, amelyekre a mezőgazdasági minisztérium nem adott ki elég kilövési engedélyt, az illetékes szaktárca, ha pedig a vadászegyesületek nem teljesítették a kilövési engedélyek száma szerint a vadak kilövését, maga az egyesület felelt volna, illetve, ha belterületen történik a kár, akkor a helyi önkormányzat kötelessége lett volna kártérítést fizetni.

„Mi mindent megtettünk annak érdekében, hogy valamiképpen kárpótoljuk a kárt szenvedett gazdákat, de sajnos szám szerint nem vagyunk elegendően ahhoz, hogy szavazatunkkal eredményesek lehessünk a 44 PDL-s képviselővel szemben” – mondta Kelemen Atilla. Hangot adott azon véleményének is, hogy a román politikai elitben még mindig nem tapasztalható kellő érzékenység a vidéki emberek sorsa, és egyáltalán a vidék problémái iránt. „Úgy tűnik, hogy főleg az RMDSZ-t foglalkoztatja ez a kérdés, pedig a magyarok és a románok tulajdonképpen egyforma arányban élnek vidéken és városon” – összegezte véleményét a képviselő.

Amint arról már az Agrárvilágban korábban beszámoltunk, a vadkárok megtérítésére vonatkozó jogszabály hiányában a gazdák nem jutnak pénzhez, bár évek óta panaszkodnak az erdőkből kitörő, termőföldjeiket feldúló, terményeiket megdézsmáló medvékre, vaddisznókra és szarvasokra. A gazdák több száz kártérítési igényt nyújtottak be az önkormányzatokhoz és a vadásztársaságokhoz is, de törvény hiányában az említett intézmények is tehetetlenek. Az elöljárókat naponta felkeresik panaszos gazdák, ezért az erdőkben levő etetők gyakoribb feltöltését javasolják, illetve azt, hogy növeljék a kilőhető vaddisznók számát. A gazdák elpanaszolták azt is, hogy nem kaphatnak kártérítést az államtól, mivel a törvény szerint csak azoknak jár kárpótlás, akik megtették a kellő védelmi intézkedéseket, vagyis őrt állítottak mezőgazdasági területük mellé. A mezőgazdasági területek őrzését azonban szinte lehetetlen megszervezni, mivel a tulajdonosok többnyire idős emberek, akik nem őrködhetnek éjszaka a földjükön.