2009. március 12., 11:042009. március 12., 11:04
Mint mondta, az intézmény idei célja az volt, hogy csökkentse a megműveletlenül maradt területek számát. „Míg az elmúlt évben 224 ezer hektár maradt parlagon, felméréseink szerint ez a szám 41 ezerre csökkent, a számadat azonban még így is óriási” – magyarázta Timar. Ugyanakkor megjegyezte: amennyiben a különböző célirányos, területalapú támogatásokat nem folyósítják időben, meglehet, hogy a bevetetlen területek nőni fognak.
A mezőgazdasági igazgatóság úgy tudja: az elmúlt 15 évben átlagban 12–20 ezer hektárnyi szántóterület marad parlagon évente Maros megyében. A szakemberek szerint többféleképpen magyarázható a megműveletlen földek elszaporodásának oka. Elsősorban az elnéptelenedő falvakra jellemző a termőföldek parlagon hagyása, de sok esetben a családon, illetve a faluközösségen belüli konfliktusok, a tisztázatlan tulajdonjogi viszonyok is közrejátszanak abban, hogy jól termő földek évekig hevernek parlagon.
Maros megyében ugyanakkor a domborzati viszonyokkal is magyarázható a földek elvadulása. Vannak dombos-hegyes határrészek, amelyek nem kedveznek a gépesített földművelésnek, mivel a nagyon lejtős területeken nem lehet traktorral, gépekkel dolgozni. Ilyen területek szinte minden faluhatárban vannak, emiatt harminc százalékra tehető a megyében a parlagon hagyott földek aránya. A szakemberek szerint ezeket a területeket sem szabadna veszni hagyni, a legoptimálisabb értékesítést a fásítás jelentené.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok