Fotó: Mediafax
2008. december 17., 16:092008. december 17., 16:09
Több mint 150 szarvasmarha-tenyésztő kezdett tiltakozásba szerdán a nagylaki vám közelében. A felvonulást eredetileg a határátkelőnél tervezték megszervezni, a hatóságok azonban ezt nem engedélyezték. Az állattenyésztők így egy parkolót béreltek ki megmozdulásukhoz. A gazdák az uniós országokban alkalmazott juttatásokhoz hasonló támogatásokat követelnek a kormánytól, valamint annak megakadályozását, hogy a romániai tejfeldolgozók rossz minőségű és olcsó tejet hozzanak be külföldről. Többnaposra tervezett tiltakozásuk alatt – szándékaik szerint – leállítják a Magyarországról érkező tejszállítmányokat is.
„Jelenleg a csőd szélén állunk, mivel Románia az Unióból dömpingáron importálja a tejet, ezekben az országokban azonban a termelők jelentős anyagi támogatást kapnak a kormánytól” – panaszkodott egy szarvasmarha-tenyésztő. „Hétszáz tehenem van, és nemsokára tönkremegy a sokévi munkám a kormányzat hanyagsága miatt” – mondta egy termelő.
Costel Caraş, a Szarvasmarha-tenyésztők Országos Szakszervezetének elnöke úgy nyilatkozott: a tejtermelőknek napról napra nehezebb körülmények között kell tevékenykedniük. Állítása szerint a honi tejfeldolgozók által Romániába importált tej behozatalakor figyelmen kívül hagyják az uniós országoknak megszabott tejkvótát. „Csak Magyarországról évente 100 ezer tonna tej érkezik Romániába, ezt a mennyiséget le kellene vonni a Romániának megszabott kvótából” – véli a szakszervezeti elnök. Állítása szerint a multinacionális vállalatok „eltemetik az őstermelőt” a nagymennyiségű tej importjával. A szakszervezet azt állítja: összességében Romániába napi négymillió tej érkezik külföldről, emiatt pedig a hazai tejfeldolgozók az olcsó importtej áránál kisebb összeget hajlandók fizetni a román tejtermelőknek.
„Míg az új kormány megalakul, és megtalálja annak a lehetőségét, hogy a támogatásokat folyósítani tudja a költségvetésből, a szarvasmarha-tenyésztők csak veszítenek” – magyarázta Tudor Dorobanţu, az ágazat érdekvédelmi szervezetének a főtitkára. Mint ismeretes, a tejtermelők idén már másodszor tiltakoznak: tavaszszal azért sztrájkoltak, mert a multinacionális tejgyárak kis pénzért vásárolták fel a hazai tejet.
Tegnap délelőtt telefonon értük utol Iacob Bocát, a Maros megyei szarvasmarha-tenyésztők egyesületének elnökét, aki épp a borsi határátkelőnél tartózkodott. A Krónika érdeklődésére elmondta: tudomása szerint a gyulavarsándi, nagylaki, petei átkelőnél körülbelül százfős csoportok tartanak sztrájkőrséget. „Míg tegnap az erdélyi, főleg a Maros, Kolozs, Bihar, Szatmár megyei gazdák tiltakoztak, csütörtökön, 18-án a moldovai megyékben élő gazdák váltanak fel minket – avatott be a részletekbe Boca. – Mindenképpen azt szeretnénk, hogy az új mezőgazdasági miniszter tudjon a gondjainkról, és a tárca hozzon megfelelő intézkedéseket a hazai tejtermelők védelmére. Ezt más országokban megteszik a kormányok, nálunk semmi nem történik.” Az elnök arról is tájékoztatott, hogy a Maros megyei szervezetnek mintegy 8500 tagja van. A szarvasmarhák számát 40 ezerre becsüli.
Tegnap felvettük a kapcsolatot néhány olyan gazdával is, akik szarvasmarhákat tartanak, és többek között tejértékesítéssel foglalkoznak. „Én nem veszek részt ebben a megmozdulásban, sokat nem is tudok róla. Ez az érdekvédelmi egyesület gyakorlatilag nem létezik, vagy ha van is, nem működik” – mondta el lapunknak Papp Zoltán, aki Szászrégen határában harminc fejőstehenet tart, ezek közül jelenleg 20 ad tejet. Az egész tejmennyiséget 1 lejes literenkénti áron egy helyi feldolgozó cég vásárolja fel tőle. Tizenkét éve gazdálkodik, és még nem volt gond számára az értékesítés. „Nekünk két év kellett ahhoz, hogy a jelenlegi szintre jussunk, most 56 tehenet tartunk, nevelünk. A Hochland céggel van szerződésünk, és soha semmilyen problémánk nem volt. Ha valaki betartja a higiéniai szabályokat, és biztosítja a megfelelő minőséget, akkor nincs gondja” – mondta érdeklődésünkre válaszolva Cserneáczky Diana. Mint mondta, farmját Segesvár közelében működteti.
A Maros Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezérigazgatója, Náznán Jenő szerint azok a gazdák tüntetnek, azok elégedetlenek, akik egy-két állatot tartanak. „Szerintem ez a fajta tiltakozás, amit a föderáció szervezett, nem jó módszer, mert a tejimport nemzetközi egyezmények alapján történik, amiket úgysem tudnak módosítani. Inkább azzal kellene foglalkozni, hogy miért csökken az állatállomány” – mondta a Krónikának Náznán. – Maros megyében tavalyhoz képest sertésekből 25, szarvasmarhákból 10 százalékos csökkenés észlelhető. A leendő kormánynak valóban ki kell majd dolgoznia a mezőgazdasági támogatás rendszerét, és ezen belül kell megoldania a hazai tejtermelők védelmét. De tudomásom szerint azok a gazdák, akik betartják az európai standardokat, megfelelő módon értékesíthetik a tejet.”
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.