Adómentes marad a saját használatra készült kisüsti pálinka

Az indítvány újratárgyaláskor Frunda György RMDSZ-es szenátor ismételten az RMDSZ korábbi javaslata mellett állt ki, hangsúlyozva, hogy a kisgazdáknak igen fontos tételről van szó, így annak csökkentését a szövetség nem támogathatja. A törvényjavaslat a képviselőházba kerül át, amely ez ügyben a döntő ház.

Mint ismeretes, a képviselőház októberben már úgy döntött: mentesítik a saját használatra főzött kisüsti pálinkát készítő gazdákat a jövedéki adó fizetése alól, az adótörvénykönyv jövedéki adókra vonatkozó cikkelyének módosításával. A módosított jogszabály értelmében a kisüsti pálinkát készítőknek nem kell majd illetéket fizetniük a gazdaságonként termelt évi 250 liter tiszta szesztartalmú ital után, ami tulajdonképpen 500 liter 50 fokos adómentes pálinkát jelent, melyet a gazdák nem értékesíthetnek.

Az elmúlt évben több romániai kisüsti pálinkafőző is tiltakozó megmozdulásokon vett részt a tevékenységüket terhelő jövedéki adó miatt. A korábbi szabályozás értelmében ugyanis a kisüsti pálinkafőzőknek 50 liter lefőzött pálinka után literenként 12 lej illetéket kellett befizetniük, ami a gazdák szerint ellehetetlenítette a termelést. A panaszkodó gazdák szerint az utóbbi időszakban országszerte több kisüsti pálinkafőző is abbahagyta a helyi specifikumnak számító termék előállítását. Az Agrárvilágnak korábban nyilatkozó Kelemen Atilla parlamenti képviselő szerint az EU vidékfejlesztési politikáját is akadályozza a túlzott illeték alkalmazása, holott a cél az lenne, hogy a helyi specifikumnak minősülő termékeket támogassák. “Úgy gondolom, hogy a kisüsti pálinkát is hagyományos helyi terméknek kellene nyilvánítani, és ennek megfelelően szabályozni az illetékek mértékét – fogalmazott a politikus. – Időnként az Unió csak deklaratív módon támogatja a helyi hagyományos termékek előállítását, ami az alkalmazott adóintézkedésekben sajnos nem tükröződik. Véleményem szerint a kisüsti pálinkafőzés is fontos része a romániai vidéki gazdálkodásnak. Tisztában kell lenni azzal, hogy Romániában a mezőgazdasági gazdálkodás sajátosan családi jellegű, s ennek a jellegzetességnek érvényt és elismerést kell szerezni az Unión belül” – tette hozzá.