Adógondok az agráriumban

„Minden olyan intézkedés, amit eddig ez a kormány a mezőgazdaság terén hozott, arra irányult, hogy minél nagyobb adókat rójon ki, majd hajtson be. Ezt a célt szolgálta, amikor kitalálták, hogy minden gazdának, aki pályázik vagy aki európai uniós támogatást kap, valamilyen kisvállalkozói engedéllyel kell rendelkeznie, s ez volt a célja az átalányadó bevezetésének is\" – érvelt az RMGE elnöke.

„Tisztességes adórendszert!\"

Sebestyén Csaba ugyanakkor emlékeztetett, hogy  a termelőket érintő átalányadó nem hozta meg a várt eredményeket, a 3 millió gazdából ugyanis alig 120 ezer tett eleget kötelezettségének. „Teljes volt a bojkott. Ez valójában egy szervezetlen adósztrájk volt a gazdák részérői. A kormány viszont most más módszerekkel próbálkozik, hogy a mezőgazdaságból adót hajtson be, ezért vetették fel, hogy a magánszemélyek nem rendelkezhetnek 100 hektár feletti birtokkal\" – hangsúlyozta a szakember, aki szerint, teljesen mindegy, hogy ki milyen formában gazdálkodik, kft.-ként, magángazdaként vagy céget alapít, a lényeg az lenne, hogy a kormány találjon ki egy tisztességes adózási rendszert.

„Mi nem azt mondjuk, hogy a gazdáknak nem kell adózniuk, nem kéne társadalmi hozzájárulást fizetniük, ám elvárjuk, hogy a mezőgazdaságban ne ilyen módszerekkel, különböző cselekkel róják ki az adókat\" – magyarázta a gazdaegyesület elnöke.

Amint arról korábban beszámoltunk, a termelői engedéllyel rendelkező gazdák csupán egyötöde nyújtotta be a 221-es számú adóívet, amelyben az adózás alá eső jövedelmeiket kell bevallaniuk, tehát a termelőket érintő átalányadó bevezetése nem hozta meg a várt eredményeket. Az új adótörvény rendelkezik egyébként arról, hogy megadóztatják a mezőgazdasági, erdészeti és haltenyésztési tevékenységet.

A gabonatermesztés két hektárig mentesül az adófizetés alól, 2-től 50 hektárig az adóalap hektáronként 449 lej lesz, 50 hektár fölött pedig 395 lejre csökken. Burgonya esetében két hektárig szintén adómentes a gazdálkodás, majd 50 hektárig 3 488 lejre, 50 hektár fölött 3070 lejre számolják az adót. A kerti zöldségek termelőinek fél hektár felett 2,5 hektárig 4001 lej, 2,5-10 hektár között 3605, majd 10 hektár fölött 2563 lejben szabta meg az éves adóalapot a kormány. A szőlőművelők egy hektárig mentesülnek, két hektárig 1385 lejre, két hektár fölött pedig 1218 lejre kell adózzanak. A legmagasabbak a  normákat a virágtermesztésnél: két hektárnál nagyobb területen már hektáronként 10 360 lejre számolják az adót.

Két tehén tartása még adómentes, sertések esetén az adófizetési küszöb öt darab. Adózás szempontjából a szárnyasok tartása a legkedvezőbb: 100 szárnyasig adómentes. A törvény szerint 50 és 500 lej közötti bírsággal sújthatják azokat a gazdákat, akik nem töltötték ki az adóívet.

Vannak példák

AZ RMGE vezetője szerint szerint egyébként nem kell mást tenni, mint más országokból, például Magyarországtól átvenni a már működő modelleket. Eszerint – részletezte a szakember – a gazda regisztrálná a megvalósított jövedelmet, mellé rendeli az átalányköltséget, ez után befizeti az adót, s függetlenül attól, hogy egy, tíz, száz vagy ötszáz hektáron gazdálkodik, a megvalósult jövedelem után adóz. Ehhez persze – tette hozzá – arra is szükség van, hogy a köztes felvásárlókat, a kupeceket megfelelő módon ellenőrizzék, s akinek három tehene van, ne adjon el ötven borjút,  akinek pedig két hektár földje van, ne értékesítsen öt vagon terményt.