2009. április 02., 09:332009. április 02., 09:33
Ezzel azonban magyar vélemények szerint fantáziátlan tömegtermékké silányíthatják a rozét, és ez a hazai borászok számára piaci szempontból is hátrányos lehet. Szakembereink szerint a keveréssel kapott rozék ízvilága eltér a tradicionálistól, a rozék sajátos karakterét a vörösborokban található tanninok adják meg. A piacon nagy zavart okozhat, ha forgalomba hozzák a vörös- és fehérbor keverésével készült rozét.
A rozébor kék szőlőből fehérbor-technológiával készített bor, vagyis a házasított világos vörösbor nem tekinthető rozénak – emelik ki a magyar borászok. A soproni borvidék borászai úgy látják, az Európai Bizottság javaslatával legalizálni akarja a kevert rozébort, és ez sérti Magyarország érdekeit.
Dr. Csávossy György nagyenyedi borász a Krónika megkeresésére elmondta: véleménye szerint az Európai Bizottság javaslata minden bizonnyal kereskedelmi érdekek mentén született. Úgy véli azonban, hogy a fehér- és vörösborok egyszerű keverésével előállított pancsolt italokat a borismerő vásárlók sosem fogják megvásárolni.
„Nem titok már, hogy egyre inkább nő a kereslet a rozéborok iránt – ugyanez tapasztalható Romániában is –, a rozék ízviláguk miatt ugyanis változatos felhasználásra alkalmasak a gasztronómiában. A bársonyos vörös- és selymes fehérbor összekeverésével azonban olyan hibridet kapunk, ami teljesen jellegtelen lesz” – magyarázta a szakértő.
A soproni Taschner Kurt (Taschner-Vin Kft.) szerint a kevert rozék minősége kedvét szegheti a fogyasztóknak, az viszont egyáltalán nem biztos, hogy a címkén feltüntetett megkülönböztetésre a vásárlók odafigyelnek majd.
Ugyancsak értetlenül állnak a brüsszeli irányelv előtt a provance-i borászok. Szerintük, ha bárki is keveréssel próbálkozna, nem egy kellemes rózsaszín nedűt kapna, hanem egy narancssárga, rossz ízű italt, aminek semmi köze sincs a rozéhoz. Mint mondták, attól, hogy a fehér- vagy vörösbor-előállítóknak manapság rosszabbul megy az üzlet, még nem ok arra, hogy a rozétermelők piacát is tönkretegye az Unió. A végső döntés az irányelvről április 27-én születhet meg.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.