A kistermelőké a jó

A mezőgazdasági minisztérium szakemberei által végzett felmérésekből kiderült: a kistermelők által kínált termények permetezőszer-maradványtartalma a legtöbb esetben lényegesen alacsonyabb, mint a viszonteladóknál felvásárolható zöldségek és gyümölcsök esetében. „Nagy a különbség, hiszen a gazda az élelmiszert nem magának, hanem eladásra termeli, és a termésbegyűjtés után azonnal a piacra viszi értékesíteni, nem tartósítja” – magyarázta Dacian Cioloş tárcavezető.

Az Európai Unió tagállamaiban készített vizsgálatok szerint a tagállamok piacán felvásárolható zöldség- és gyümölcsállomány 49,5 százaléka tartalmaz immunrendszerre ártalmas permetezőszer-maradványokat. A legtöbb gyomirtó szert tartalmazó termény a szőlő, a banán és a paprika.

Ha megvizsgáljuk, mennyi permetmaradványt tartalmaznak az úgynevezett intenzíven – nagyüzemben – termelt növények, megdöbbentő számokat kapunk: a növények több mint felében kimutatható a permetmaradvány, míg a bioélelmiszerek 90–97 százalékában semmilyen permetezőszer nem mutatható ki. Azért nem 100 százalékukban, mert a földben a korábbi évtizedek intenzív termeléséből maradhatott még vissza elenyésző mennyiségű permet. A bioélelmiszereknél a permetmaradványok mennyisége a határértéket sohasem éri el, az intenzíven termelt növényeknél viszont a maximális mennyiséget is túllépi. Számos analitikai és egyéb vizsgálat eredményeként a bioélelmiszerek lényegesen többet tudnak nyújtani mind vitamin-, ásványisó- és egyéb hasznosanyag-tartalmuk, mind eltarthatóságuk, ízük, illetve fogyasztójuk egészségi állapotára gyakorolt hatásuk tekintetében. A biotermékekkel kapcsolatban az átlagfogyasztó is a méregmentességre asszociál, amely mérgek a permetezőszerek maradványaiként igen komoly egészségkárosító hatással rendelkeznek. Ezen hatások rendkívül széles skálán mozognak, és a jól ismert rákkeltő hatáson kívül okozhatnak máj- és vesekárosodást, illetve sok egyéb, ma még többségükben feltérképezetlen káros hatásokat. A növényekben található szennyeződés mértéke nemcsak a talaj szennyezettségétől, illetve a permetezés mértékétől, hanem a talaj minőségétől is erősen függ. A növények a nem megfelelő tápanyagtartalmú talajból a nehézfémek, permetezőszerek sokszorosát veszik fel. Amennyiben azonban biztosítják számukra a megfelelő táplálékot, ezeket az anyagokat újból leadják. A jelenség fokozottan érvényes üvegházi körülmények között, amely magyarázatként szolgálhat arra, hogy az üvegházi termelésből származó zöldségek lényegesen több káros anyagot tartalmaznak, mint a szabadföldiek.

Gy. Cs.

Drágul a zöldség és gyümölcs

November elsejétől több mint 7 százalékkal nő a zöldségek és a gyümölcsök ára az Agrostar Mezőgazdasági Termelő Szakszervezet elnöke szerint. Ştefan Nicolae azzal indokolja előrejelzését, hogy egy hónapon belül elfogy a román zöldség és gyümölcs a belföldi piacon. „Csupán 20 százalékát fedjük le a honi piacnak, így itt 7 és 10 százalék közötti drágulással lehet számolni. A disznóhúspiac 75 százaléka külföldtől függ, így itt lesz a legnagyobb drágulás, ami 20-30 százalékot jelent. A kenyér és a cukor 10-15, az olaj pedig legalább 20 százalékkal fog drágulni” – mondta Ştefan. Jelenleg 180 ezer hektáron termesztenek zöldséget és gyümölcsöt Romániában, míg 1989 előtt egymillió hektáron termeltek.