A húsmarháké lehet a jövő

Mint tájékoztatott, már zajlanak a tárgyalások a tenyésztők romániai érdekvédelmi szervezetei és az ankarai Mezőgazdasági, Élelmiszer-ipari és Állattenyésztési Minisztérium között, az illetékesek pedig bíznak abban, hogy hamarosan újraindíthatják az exportot.

A törökök egyébként tavaly rendelték el az importtilalmat, a török sajtó akkor arról cikkezett, hogy katasztrofális egyes európai uniós országok állat-egészségügyi helyzete. Incze Péter most lapunknak arról beszélt, céljuk, hogy a háromszéki tenyésztők betörjenek a török piacra, hiszen ott a hazai ár kétszeresét fizetik – a hizlalt bikaborjú kilogrammjáért élősúlyban megadják a 4,2 eurót, míg itthon még 2 eurót sem fizetnek érte.

„Ha kialakul a stabil felvásárlópiac, több gazdát meg lehet győzni, hogy térjen át a húsmarhatenyésztésre” – véli a szakember. Incze Péter szerint ugyanakkor a Szarvasmarha-tenyésztők Kovászna Megyei Egyesülete vállalná, hogy gyűjtőpontokat alakít ki, hiszen – hangsúlyozta – nem lehet, hogy a török teherautó bejárja a falvakat, és minden településről összeszedjen két-három állatot.

Kovászna megyében a statisztikák szerint még mindig az állattartás a mezőgazdaság húzóágazata, ám hanyatlóban van. A szarvasmarha-állomány húsz év alatt a negyedére csökkent, a tavalyi állatszámlálás során 35 ezer főt vettek nyilvántartásba, míg két évtizeddel ezelőtt 120 ezret tartottak nyilván. Incze Péter szerint a hanyatlásnak összetett okai vannak.

Példaként több tényezőt is megemlített, köztük azt, hogy állandóan változik és csökken a tej felvásárlási ára, szigorúbbak a feltételek, sok munkával és költséggel jár a tej megfelelő hűtése, kezelése. A kisgazdák egy része éppen ezért lemondott a szarvasmarha-tartásról, két-három tehénből csak egyet tartottak meg saját használatra. Bodokon például mindössze harminc tehenet hajtanak ki reggelenként a legelőre, tudtuk meg a szakembertől.

Eközben Kovászna megyében 61 ezer hektár legelő és 41 ezer hektár kaszáló van, ezek háromszor-négyszer ekkora állományt is el tudnának tartani. A szakértők szerint az ágazat fellendítésére az lenne a megoldás, ha a gazdák áttérnének a húsmarha-tenyésztésre. A mezőgazdasági igazgatóság ez ügyben már fel is vette a kapcsolatot a magyarországi tenyésztőkkel is, onnan hoznának tenyészbikákat, és több sepsiszentgyörgyi befektető létesítene húsmarhafarmot. Romániában még nincs túl jó piaca a marhahúsnak, viszont az Európai Unió országaiban és Ázsiában nagy a kereslet.

Kérdésünkre, hogy a szárazság mennyire hat ki idén nyáron a marhatenyésztésre, Incze Péter elmondta, gondot jelent jelenleg a takarmány beszerzése, a szárazság miatt ugyanis kiégett a fű egy része, a gazdák a helyzet áthidalására olyan helyekről is begyűjtik a füvet, ahol már tíz éve nem kaszáltak.