2012. július 19., 09:132012. július 19., 09:13
Mint tájékoztatott, már zajlanak a tárgyalások a tenyésztők romániai érdekvédelmi szervezetei és az ankarai Mezőgazdasági, Élelmiszer-ipari és Állattenyésztési Minisztérium között, az illetékesek pedig bíznak abban, hogy hamarosan újraindíthatják az exportot.
A törökök egyébként tavaly rendelték el az importtilalmat, a török sajtó akkor arról cikkezett, hogy katasztrofális egyes európai uniós országok állat-egészségügyi helyzete. Incze Péter most lapunknak arról beszélt, céljuk, hogy a háromszéki tenyésztők betörjenek a török piacra, hiszen ott a hazai ár kétszeresét fizetik – a hizlalt bikaborjú kilogrammjáért élősúlyban megadják a 4,2 eurót, míg itthon még 2 eurót sem fizetnek érte.
„Ha kialakul a stabil felvásárlópiac, több gazdát meg lehet győzni, hogy térjen át a húsmarhatenyésztésre” – véli a szakember. Incze Péter szerint ugyanakkor a Szarvasmarha-tenyésztők Kovászna Megyei Egyesülete vállalná, hogy gyűjtőpontokat alakít ki, hiszen – hangsúlyozta – nem lehet, hogy a török teherautó bejárja a falvakat, és minden településről összeszedjen két-három állatot.
Kovászna megyében a statisztikák szerint még mindig az állattartás a mezőgazdaság húzóágazata, ám hanyatlóban van. A szarvasmarha-állomány húsz év alatt a negyedére csökkent, a tavalyi állatszámlálás során 35 ezer főt vettek nyilvántartásba, míg két évtizeddel ezelőtt 120 ezret tartottak nyilván. Incze Péter szerint a hanyatlásnak összetett okai vannak.
Példaként több tényezőt is megemlített, köztük azt, hogy állandóan változik és csökken a tej felvásárlási ára, szigorúbbak a feltételek, sok munkával és költséggel jár a tej megfelelő hűtése, kezelése. A kisgazdák egy része éppen ezért lemondott a szarvasmarha-tartásról, két-három tehénből csak egyet tartottak meg saját használatra. Bodokon például mindössze harminc tehenet hajtanak ki reggelenként a legelőre, tudtuk meg a szakembertől.
Eközben Kovászna megyében 61 ezer hektár legelő és 41 ezer hektár kaszáló van, ezek háromszor-négyszer ekkora állományt is el tudnának tartani. A szakértők szerint az ágazat fellendítésére az lenne a megoldás, ha a gazdák áttérnének a húsmarha-tenyésztésre. A mezőgazdasági igazgatóság ez ügyben már fel is vette a kapcsolatot a magyarországi tenyésztőkkel is, onnan hoznának tenyészbikákat, és több sepsiszentgyörgyi befektető létesítene húsmarhafarmot. Romániában még nincs túl jó piaca a marhahúsnak, viszont az Európai Unió országaiban és Ázsiában nagy a kereslet.
Kérdésünkre, hogy a szárazság mennyire hat ki idén nyáron a marhatenyésztésre, Incze Péter elmondta, gondot jelent jelenleg a takarmány beszerzése, a szárazság miatt ugyanis kiégett a fű egy része, a gazdák a helyzet áthidalására olyan helyekről is begyűjtik a füvet, ahol már tíz éve nem kaszáltak.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.