Nagy István mezőgazdasági miniszternek Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke nyújtott át kitünetést a szervezet tavalyi, mezőpaniti gazdafórumán
Fotó: Makkay József
Megütközést keltett az erdélyi magyar gazdaszervezetek körében a budapesti Agrárminisztérium által finanszírozott falugazdász-hálózat március 1-jétől történő átszervezése. Az RMDSZ egyes politikusai által kidolgozott átszervezésről ugyanis nem volt előzetes egyeztetés. Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke a Krónikának elmondta: SZKT-tagként is elfogadhatatlannak tartja a szűk körben meghozott döntést. Magyar Lóránd Bálint Szatmár megyei parlamenti képviselő szerint azonban Kárpát-medencei döntés áll a falugazdász-hálózat átszervezése mögött.
2023. február 20., 10:032023. február 20., 10:03
2023. február 20., 11:552023. február 20., 11:55
Amint már írtunk róla, március 1-jétől gyökeresen átalakul a budapesti Agrárminisztérium által finanszírozott erdélyi falugazdász-hálózat. A 62 falugazdászt nyolc erdélyi magyar szakmai civil szervezet foglalkoztatta eddig: a mezőgazdasági szakemberek felét a három székelyföldi megyében, a többit a partiumi és a közép-erdélyi régiókban. Az átalakulás nyomán három nagy regionális mezőgazdasági szakmai szervezet keretében fognak dolgozni a mezőgazdasági szaktanácsadással foglalkozó falugazdászok: a Székely Gazdaszervezetek Egyesületetében, a Közép- és Dél-Erdélyt átfogó, kolozsvári székhelyű Pro Agricultura Egyesületben és a partiumi megyék gazdáiért felelős Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesületben. A Krónikának korábban nyilatkozó Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének vezetője azzal indokolta az Erdélyből kezdeményezett átszervezést, hogy
Azt szorgalmazzák, hogy a mezőgazdasági egyesületek támogatását az Agrárminisztérium válassza külön a falugazdász-hálózat működtetésétől.
Az RMDSZ keretében meghozott döntést elhamarkodottnak tartják, amiről nem kérték ki az érintett civilszervezetek véleményét.
Fazakas Miklós egy Maros megyei gazdatalálkozón. Erdély egyik legeredményesebb magyar gazdaszervezetét vezeti
Fotó: Facebook/RMGE Maros
A legnagyobb vesztesként a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros szervezete (RMGE Maros) március elsejétől elveszíti hat falugazdászát. Fazakas Miklós, az 1989-es rendszerváltás után létrejött első szakmai-érdekvédelmi mezőgazdasági szervezet Maros megyei elnökeként a Krónikának elmondta, a második Orbán-kormány felállását követően az elsők között vették fel a kapcsolatot 2012-ben a mai Agrárminisztérium elődjében megalakult Kárpát-medencei Kapcsolatokért Felelős Főosztállyal. A Torda Márta vezette főosztály keretében csiszolódott ki a Kárpát-medencei utódállamok magyar lakta vidékein bevezetésre kerülő magyarországi falugazdász-hálózat gondolata.
Egyik szakemberünk ugyan nem falugazdászként dolgozott, de segítette az egyre hatékonyabban működő hálózat kiépítését és munkáját” – foglalta össze a Maros megyei tapasztalatokat Fazakas Miklós.
A nyárádkarácsoni kertészeti agrárvállalkozó szerint a ma sikeresen működő falugazdász-hálózatot gyakorlatilag azok a mezőgazdasági szervezetek alapozták meg, akiktől politikai döntést nyomán most elveszik a szakembereket.
Az RMGE Maros elnöke azt kifogásolja, hogy az RMDSZ-ben kidolgozott döntésről egy nagyon szűk kör tudott, amiről semmiféle egyeztetés nem történt. A Szövetségi Képviselők Tanácsának tagjaként Fazakas Miklós azt is nehezményezi, hogy erről az SZKT-ban sem volt szó, holott ez az erdélyi magyar gazdatársadalom érdekeit érinti. A Kisgazdák és kisvállalkozók platformjának alelnökeként egy szélesebb körű kerekasztal-megbeszélést hiányol.
,,Én nem az RMDSZ-en kívülről, ellenzékiként kifogásolom a döntést, hanem az RMDSZ és az SZKT tagjaként, aki mindig támogattam az általunk képviselt magyar gazdaközösséggel a helyi és az országos tisztségviselőinket. Mindig azzal a megyei tanácselnökkel, polgármesterekkel, parlamenti képviselőkkel dolgoztunk szívesen, akiket a helyi magyar közösség megválasztott. Cserében csak annyit kérünk, hogy a mi véleményünket is hallgassák meg egy ilyen horderejű döntés meghozatala előtt” – érvelt a Krónikának Fazakas Miklós.
Magyarországi élelmiszeripari és mezőgazdasági kiállításokon is megméretkeztek a Maros megyei gazdák
Fotó: EMGESZ
A 27 jogi személyiségű és néhány bejegyzés nélküli gazdakörrel mintegy 1600 gazdát elérő RMGE Maros a rendszerváltás óta az erdélyi magyar felnőtt gazdaképzés legjobban kiépített hídfőbásyája, amely három évtized alatt a szakminisztérium által akkreditált rengeteg oklevelet osztott ki a megye gazdáinak. Ugyanakkor az RMGE Maros az egyetlen erdélyi magyar mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet, amelyet testületileg fölvett tagjai sorába a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR), Fazekas Miklóst pedig a legnagyobb román agrárérdekvédelmi szervezet alelnökévé választották.
Az egyesület mögött álló Maros megyei mezőgazdasági szakemberek az elmúlt években Erdély több megyéjében vettek részt szakmai fórumokon, tartottak előadásokat és felkérésre gazdaképző tanfolyamokat is.
A Maros Gazda Kft. létrehozásával Erdélyben megteremtették az első olyan közösségi vállalkozást is, amely nagy tételben és olcsón vásárol a gazdakörök számára inputanyagokat, így a kisgazdák a kiskereskedelmi árnál jóval olcsóbban jutnak hozzá műtrágyához, vetőmagokhoz és egyéb mezőgazdasági fogyóanyagokhoz.
miután a bukaresti mezőgazdasági minisztériumban „megfeledkeztek” a mezőgazdasági civil szervezetekről, a megyei önkormányzatok pedig jórészt csak kulturális és sporttevékenységet támogatnak. Az RMGE legtöbb rendezvényét önköltséges módon, a gazdák segítségével szervezi meg, amire viszont eddig nagymértékben rásegített a magyar állam által finanszírozott falugazdászhálózat is.
,,Erdély kiváló mezőgazdasági terület, Európa egyik legjobb helye. Ezt kellene közös agrárstratégiával a gazdák érdekében hasznosítani. Sajnos nem ez történik: együttműködés helyett a politika minden áron maga alá akarja gyúrni a gazdaszervezeteket. Ezt nagyon rossz megoldásnak tartom, aminek nem lesz jó hatása az erdélyi magyar gazdák boldogulására” – összegzett Fazakas Miklós.
Magyar Lóránd Bálint parlamenti képviselő szerint kizárólag szakmai okok állnak az átszervezés mögött
Magyar Lóránd Bálint RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület elnöke a falugazdász-hálózat átszervezésével kapcsolatban a Krónikának elmondta, hogy a döntés Kárpát-medencei szinten született meg a budapesti Agrárminisztérium és az adott térség magyar szervezeteinek egyeztetésével. ,,Felvidéken két gazdaszervezet keretében működik a falugazdász-hálózat, Kárpátalján, Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában egy-egy szervezet felügyeli a szaktanácsadási munkát. Erdély volt az egyedüli régió, ahol nyolc gazdaszervezet keretében működött a falugazdász-hálózat. A budapesti Agrárminisztériummal történt egyeztetések után a hálózat átkerült három gazdaszervezet felügyelete alá” – nyilatkozta a Krónikának Magyar Lóránd Bálint.
A szatmári politikus, mezőgazdasági szakember szerint a Partiumban megtörténtek az átállást megelőző egyeztetések a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével és az Érmelléki Gazdák Egyesületével, amelyektől a partiumi megyéket felügyelő gazdaszervezet átvette a falugazdászként dolgozó mezőgazdasági szakembereket. Magyar az átszervezés fő okát a szakmaiságban látja. A kis gazdaegyesületek korábban főleg gazdarendezvényeket, gazdabálokat szerveztek, miközben falugazdászaik jóval kevesebbet foglalkoztak szakmai kérdésekkel, szaktanácsadással. A Romániába érkező vidékfejlesztési alapok felhasználása idéntől profi tájékoztató kampányt feltételez, ami az RMDSZ-képviselő meglátása szerint csak akkor lehet hatékony, ha az erdélyi falugazdászok egységes irányítás alatt dolgoznak a három nagy szakmai szervezet keretében Székelyföldön, Közép-Erdélyben és a Partiumban.
,,Mi nem akarunk kiszorítani senkit. A falugazdász-hálózat átszervezése mögött szakmai okok állnak, semmi más” – fogalmazott a Krónikának Magyar Lóránd Bálint RMDSZ-es képviselő.
Három magyar gazdaszervezet keretében fejti ki tevékenységét az Agrárminisztérium által fizetett 62 erdélyi falugazdász. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint a gazdák tájékoztatása lépéselőnybe hozhatja az erdélyi magyar gazdatársadalmat.
Jövő év elejétől alapjaiban átalakul a mezőgazdasági támogatások rendszere, ami számos esetben kihívások elé állítja az erdélyi gazdákat.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!