A romániai közállapotokra, a korrupcióellenes harcnak nevezett politikai leszámolósdira jellemzően a döntést a politikai osztály jelentős része az államfő bosszújaként értelmezi, amiben persze van némi igazság. A Băsescut démonizáló politikusok és elemzők figyelmét azonban elkerüli egy aprónak egyáltalán nem nevezhető árnyalat: Paul Păcuraru legalább a hatodik a Tăriceanu-kabinet ama minisztereinek listáján, akik – önszántukból vagy az elnök közbenjárására – távozni kényszerültek különböző törvénytelenségek gyanúja miatt. Mármost lehet ugyan politikai részrehajlással vádolni az ügyészséget, attól viszont még tény, hogy Románia Európa egyik legkorruptabb országa, a hal pedig – ahogy azt a közvádlók célkeresztjébe került tárcavezetők száma is mutatja – bizony a fejétől büdösödik.
A régi lemezt fogjuk újrahallani a kampányban a magyarkérdés kapcsán is, mindössze más slágerekkel. Ha a korábbi választások előtt a konzervatívok az állam hivatalos nyelvén nem beszélő személyeket (értsd: magyarokat) kívánták megfosztani állampolgárságuktól, most a szociáldemokraták érzik megalázva magukat nemzeti önbecsülésükben az RMDSZ-es Borbély László által irányított fejlesztési minisztérium magyar nyelvű információs füzete miatt.
Egy kis újítást azért e téren is elvártunk volna Ion Iliescu tanítványaitól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
