Makkay József
2023. február 19., 10:012023. február 19., 10:06
2023. február 19., 10:012023. február 19., 10:06
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés, ami a Bákó megyei táblabíróság végleges határozatának végrehajtását jelenti. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és nyomtalanul eltakarítani az illegálisan felállított ortodox betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Az immár négy esztendeje tartó temetőgyalázás elvileg a végéhez ért, hiszen a román bíróságnak is elege lett azokból a törvényetelenségekből, amelyeket egy szélsőséges román csoport támogatásával követett el Dormánfalva polgármesteri hivatala, kénye-kedve szerint tologatva településének, és ezzel Bákó megyének a határát. Megszületett tehát a jogerős bírósági döntés, amely feketén-fehéren kimondja a régi-új úzvölgyi temetőtulajdonos, a Hargita megyei Csíkszentmárton község nevét. És ezzel gyakorlatilag visszakanyarodik a bő tíz évvel korábbi kormányhatározathoz, amely ugyanazt a település- és megyehatárt húzta meg Hargita és Bákó megye között.
Ezzel pontnak kéne kerülnie a történet végére.
Más illegális építkezések bontására különösebb csetepaté nélkül szokott sor kerülni. De sorolhatnánk rengeteg más bírósági végzést is, amit végrehajtókkal tartatnak be. Ez kellene hogy legyen az úzvölgyi katonatemető kapcsán született bírósági döntés végrehajtásának a sorsa is.
De vajon miért nem az? Miért fogalmazódik meg közösségi oldalak rengeteg magyar hozzászólásában, hogy
Miért akarjuk beteljesíteni magunk ellen a végzetet azzal, hogy megjósoljuk, megjövendöljük az ellenkezőjét?
Az egyértelmű válasz politikusaink tanácstalanságában keresendő. Az RMDSZ elnökének, Kelemen Hunornak az úzvölgyi katonatemető kapcsán született bírósági döntés végrehajtásáról a törvénytelenül felépített 19 emeletes bukaresti Cathedral Plaza jutott eszébe, amelyet egy 2011-ben születt bírósági végzés ellenére sem bontottak le. A Krónikának adott interjújában mintha azt sugallná, hogy hasonló sors fog várni az úzvölgyi katonatemető ortodox keresztjeire is. De az üggyel foglalkozó jogász szakemberek sem mernek egyértelműen választ adni a hogyan tovább kérdésére. Mindenki azt mérlegeli,
Valóban, mi lesz? Mi történik akkor, ha egy focimeccsen szélsőséges, huligán csoport elkezd törni-zúzni, petárdákat dobálni, verekedni? Közbelép az ilyen eseteket profi módon rendezni tudó állami erőszakszervezet, a csendőrség, és feloszlatja a randalírozókat. A kemény magot megbünteti vagy őrizetbe veszi. Világszerte bevett rendezési elv ez, mert egy demokratikus ország nem engedheti meg magának, hogy a békés emberek nyugalmát veszélyeztesse a közveszélyes csürhe.
Hasonló forgatókönyvben kell gondolkodni az úzvölgyi temető ügyében is, mert a magyarságnak már nincs hova hátrálnia. A bákói román bírák becsületére legyen mondva, kimondták a számunkra kedvező ítéletet. Ennek
Amiben – a kishitű emberekhez hasonlóan – nem azt kell keresni, mit miért nem lehet megtenni, hanem céltudatosan arra törekedni, hogy a számunkra kedvező bírósági döntés a gyakorlatban is valósággá váljék.
Nemrég egy szórványlelkésszel találkoztam, aki dél-erdélyi településeken pereli vissza a magyar egyház egykori jussát. Több földterületet visszakapott olyan falvakban, ahol alig, vagy egyáltalán nem élnek már magyarok. Megkérdeztem, ki áll a háta mögött. Azt válaszolta: azoknak a nevében kilincsel, akik fizikailag már nincsenek közöttünk, de ő mégis érzi a jelenlétüket. Ezért tud benyitni úgy polgármesteri hivatalokba, mintha ötszáz vagy ezer magyar híve állna mögötte.
Ez lehetne a mára elnéptelenedett Úzvölgye település katonatemetője nyugalmának és közösségi sikerünknek is a kulcsa. Csak végre le kéne vetkőzni a kishitűséget.
Makkay József
Szappanoperához hasonlít a romániai politikai osztály viszonyulása a túlszaporodott medveállományhoz. Miközben a környezetvédők bagatellizálják a problémát, újabb és újabb emberáldozatok jelzik, hogy a vadgazdálkodást kivették a szakemberek kezéből.
Ábrám Zoltán
Egy korábbi, a 2018-as világbajnoki döntő után megszülető írásomban feltettem az első látásra ügyefogyottnak tűnő kérdést: Kik nyerték meg a focivébét?
Balogh Levente
A közmondásból ismert helyzetbe hozta magát Macrel Ciolacu miniszterelnök az elnökválasztás időpontjáról kezdeményezett egyeztetéssel: megásta a vermet a koalíciós partner liberálisoknak, majd ezt követően határozott, peckes léptekkel belegyalogolt.
Makkay József
Nem fogjuk túlélni ezt a ,,zöld őrületet” – fakadt ki idén tavasszal egy francia traktoros tüntető Párizs külvárosában, amikor az újságírók arról faggatták, mi a gazdákra leselkedő legnagyobb veszély.
Rostás Szabolcs
Mint általában oly sokszor, a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló diákok román nyelv és irodalomból írt érettségi dolgozatainak javítása körüli mizéria közepette sem könnyű rámutatni a felelősökre, viszont azért mégsem annyira bonyolult a képlet.
Balogh Levente
Azért a fene gondolta volna, hogy az előző foci Eb-hez képest – legalábbis a hivatalos „könyvelésben” rögzített eredmény szerint – jobb magyar szereplés után keserű szájízzel marad az ember Szoboszlaiék kontinensbajnoki kalandjának vége után.
Makkay József
Rájár a rúd a romániai szakoktatásra. A közbeszédben gyakran elhangzó szakmunkásképzés szükségessége olcsó szlogenné vált, mert a tanügy mostohagyerekeként kezelik, ahova a ,,megbélyegzett” gyerekek kerülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!