Az elnök joggal érvelhet a pedagógusok és a nyugdíjasok illetménye – ugyancsak precedens nélküli – emelésének jóváhagyása mellett azzal, hogy erre az alkotmánybíróság is áldását adta, és hogy megvan a költségvetési fedezet, hiszen lám: a kormány az elmúlt hetekben szakmányban ontotta az olyan rendeleteket, amelyekről lerí, hogy populista indíttatásból születtek, vagy a politikai klientúra választási előmenetelét segítik elő. Băsescunak azonban éppen ezeknél az okoknál fogva nyílt volna esélye visszadobni a két törvényt, rápirítva az általa egyáltalán nem kedvelt parlamentre és kormányra, egyértelműsítve: nem kíván partner lenni a szavazathajhász politizálásban. Mégsem így cselekedett, hanem a számára könnyebbik utat választotta, bebiztosítva a pedagógusok és a nyugdíjasok szavazatait – és ezzel második mandátumát – a jövő évi államfőválasztásokon.
Tăriceanunak teljesen igaza van abban, hogy a román gazdaságot alapjaiban megrengetheti a nagyarányú béremelés. Apokaliptikus, a nemzetgazdaság összeomlását jósoló víziója azonban hiteltelenül hangzik, amikor tudjuk, hogy kabinete négy éven keresztül tolerálta az állami intézmények és kormányügynökségek vezetőinek dőzsölését, szemet hunyt a méregdrága rendőrautók korrupciógyanús megvásárlási kísérlete fölött, nemrég pedig kétmilliárd új lejt folyósított a szociáldemokrata és liberális vezetésű önkormányzatok számára. A pedagógusok és a nyugdíjasok joggal állítják: a fenti pazarlásra elúszott pénz még mindig több a nekik megszavazott bér- és illetékemelés fedezeténél. A Tăriceanu-kormány várható utódjára hárítja a béremelések gyakorlatba ültetésének ódiumát, csakhogy a problémát nem sikerül megoldania végérvényesen. Kampányeufóriájában ugyanis a bukaresti politikai osztály szem elől téveszti, hogy az általa működésbe léptetett szociális bomba hatástalanítása kizárólag rá hárul a választások után. Amikor hatalomra kerülve sem a jobb-, sem a baloldal nem szegülhet ellen annak a béremelésnek, amely mellett agitálva követeli most a kormány lemondását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
