Makkay József

Makkay József

A magyar az magyar, s pont

2022. május 23., 08:482022. május 23., 08:48

2022. május 23., 16:032022. május 23., 16:03

Novák Katalin magyar államfő látogatása Kolozsváron és a dél-erdélyi szórványban új színfoltot hozott az erdélyi magyarság életébe. Aki meghallgatta a derűs, nyitott, kedves és igen határozott politikus asszony szavait, az tudja, hogy új államelnökünk új megvilágításba helyezi a rendszerváltás utáni miniszterelnök, Antall József híres mondatát: ,,lélekben, érzésben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni”.

Nem véletlen, hogy látogatásának első napján, Kolozsváron tett Facebook-bejegyzése – ,,köztársasági elnökként kiemelt feladatomnak tartom az összmagyarság képviseletét, így számomra nincs különbség a tekintetben, hogy valaki határon innen vagy túl él. A magyar az magyar, s pont” – kiverte a biztosítékot a jól működő román–magyar kapcsolatokban ellenérdekelt román külügyminiszternél, Bogdan Aurescunál. A román politikus hadoválásai nemzetközi jogról, jó szomszédsági viszonyról és az 1996-ban megkötött román–magyar alapszerződés előírásairól annyira semmitmondóak, hogy a rosszindulaton kívül érdemi üzenetet nem közvetítenek.

A román külügyminiszter részéről megmosolyogtató a 26 éve megkötött román–magyar alapszerződésre hivatkozni, amikor a román fél még a magyar szempontból teljesen vérszegény államközi egyezség előírásait sem hajlandó felvállalni és betartani. A szerződés értelmében az államközi együttműködés alapvető fórumaként megnevezett román–magyar vegyes bizottság egy évtizede nem működik, nem hoz döntéseket.

Tizenegy évvel ezelőtt a mai külügyminiszter, Bogdan Aurescu volt a vegyes bizottság román társelnöke, és őmiatta szakadt meg az érdemi munka, mivel a magyar fél felvetéseiből szinte semmi nem valósult meg. Ilyen előzmények után a román külügyminiszter részéről az egyetlen tisztességes megnyilatkozás az volna, ha mélyen hallgatna.

Az elmúlt harminc évben a román politikusok részéről minduntalan visszatérő magyarellenes retorika gyökerei visszanyúlnak a Trianon utáni román politizálásba, amit később a Ceaușescu-rendszer emelt tökélyre, az 1989. decemberi rendszerváltás után pedig ezt az örökséget vették át a román–magyar kapcsolatokban.

A Románia belügyének tekintett erdélyi magyarság szlogenje már rég megkopott azzal, hogy a budapesti kormányok „egységes, élő szövetként” tekintenek a Kárpát-medencei magyarságra, ami erkölcsi és anyagi támogatást jelent. Ez azt is biztosítja, hogy a magyarországi hivatalosságok bármikor eljöhetnek a trianoni határokon túl rekedt nemzetrészek tagjaihoz, hogy bátorítsák őket a napi küzdelemben.

Az idén Gyulafehérváron megtartott Református Egység Napját egy szintén fontos gesztus előzte meg, amikor a Nagyenyedi Református Egyházmegye tíz újonnan felújított templomában a Kárpát-medence államaiból érkezett tíz püspök hirdette az igét. Fontos üzenet volt ez a szórványosodó dél-erdélyi magyarság számára, hogy nincsenek egyedül: az anyaország figyel rájuk. E templomok közül az elmúlt hónapokban alkalmam volt többet is meglátogatni, így meggyőződhettem róla, hogy egy felújított egyházi hajlék milyen hatással van a helyi aprócska gyülekezetekre. Sok közösségbe új életet lehelt: azok is visszatérnek a helyi magyar közösségekbe, akik az elmúlt évtizedek során eltávolodtak tőle. Sok templom mellé óvoda épült, vagy ezeket most tervezik, folyik tehát a szórvány megtartásáért a küzdelem.

Nem is látogathatott volna jobb helyre Novák Katalin, aki az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkáraként korábban is figyelt az erdélyi fejleményekre. Egy vele készült interjúmban arra a kérdésre, hogy a családbarát programok mennyire tudják visszafordítani a fogyást, 2019-ben ezt válaszolta: „Nem lesz egyszerű megállítani vagy visszafordítani a folyamatot, de erre vállalkoztunk. Szeretjük nagy fába vágni a fejszénket… Az erdélyi magyar közösség nélkül azonban nincs esélyünk. Mi csak segíteni tudunk.”

Új tisztségében Novák Katalin új ígéretet kínál az erdélyi magyarok számára. Dél-erdélyi látogatása az erdélyi magyar megmaradásért folyó küzdelem fontos üzenetének számít.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt

A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.