2011. február 08., 10:442011. február 08., 10:44
Ma már lassan a kőolaj alapú energia is elavul, a megújuló energiák hasítanak ki egyre nagyobb szeletet az országok energiagazdálkodásából. Azt is látni kell azonban, hogy világszerte egyre magasabbak az energiaárak, érdemes tehát a széntartalékokat is megbecsülni. No persze nem arra kell gondolni, hogy ki-ki fűtse ismét szénnel otthon a cserépkályhát, hanem inkább arra, hogy a szénégetésű hőerőművekben gyártott villamos energia sok területen válthatja ki a kőolaj alapú energiát.
A Valutaalapot talán nem is a szénbányászat ténye zavarja, hanem az a körülmény, hogy a szenet állami tulajdonban levő bányákban bányásszák, e bányák elavult technológiát alkalmaznak, és veszteségesen működnek. Azt tartják nemkívánatosnak, hogy a szénbányászatba támogatásként befolyó adólejek megterhelik az ország költségvetését. Hasonló irányból fújnak a brüsszeli szelek is, de ezekbe egy hangsúlyos zöld fuvallat is bevegyül.
Brüsszelnek azért sem tetszik a szén, mert az elégetéséből nyert energia szennyezi legerőteljesebben a környezetet. Márpedig az Unió világviszonylatban is vezető szerepet vállalt a környezetszennyezés megfékezésében.
Románia kétségkívül abban érdekelt, hogy akár a Valutaalappal és az Unióval is szembeszegülve kibányássza és felhasználja a Zsil-völgyi szenet. Az ország ugyanis jobban jár, ha munkát ad a térség lakóinak, mint hogyha munkanélküli-segélyt fizet nekik. Megtörténhet azonban, hogy szembeszegülésre sincs szüksége. A hőerőművekben keletkező szén-dioxid leválasztásának és föld alatti elhelyezésének a gondolata ugyanis az Unió zöld irányával is egyezik. A CCS-technológiával ma már a hőerőművek is környezetkímélő módon működtethetők. Ha Bukarest ügyesen lobbizik, elérheti, hogy uniós forrásokból tegye hatékonnyá és zöldítse ki a széntüzelésű hőerőművei energiatermelését, és a szénbányászatot is megmentse.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok