2010. április 09., 11:412010. április 09., 11:41
Hiszen például a szülési szabadságon, illetve gyermeknevelésin levő kismamákat – esetenként kispapákat – valóban segíteni kell valamilyen szintű jövedelemmel, és például az egészségük, testi épségük sérülése miatt munkahelyüket elvesztők vagy elhelyezkedni nem tudók sem szorulhatnak a társadalom peremére, az ő megélhetésüket is segíteni kell.
De az egyik leggyakoribb szociális támogatásként megjelenő ún. fűtéspótlékra semmilyen szükség nem volna, ha az arra szorulók, de inkább kényszerülők jövedelme, illetve az idősebbek esetén nyugdíja a jelenleginél nagyobb volna. Utóbbiak esetén örökzöldnek is mondható a megállapítás, miszerint szánalmasan alacsony nyugdíjuk gyökerei a mind ideológiailag, mind gazdaságilag eleve működésképtelen és elhibázott letűnt rendszerben keresendők. Mert, ha a letűnt rendszerben dolgozó mai idősebbek, mondjuk, egy anyagilag jobban működő és fizető nemzetgazdaságban vonultak volna nyugalomba, biztosan nem a mostani szinten mozogna nyugdíjuk, s akkor igen nagy valószínűséggel fűtésre, gyógyszerre, egyáltalán emberibb életkörülményekre és magasabb életszínvonalra is futná a pénztárcájukból. És nem lenne szükségük pótlékra.
A derékhadat kitevő ún. középrétegről van szó, nem a havi sok ezer lejből „tengődő” kiváltságosokról, úgyhogy a múlt rendszer hibáit az ilyen aránytalanságok mérséklésével (is) lehetne orvosolni. És talán azon is érdemes volna illetékességi szinteken elgondolkodni, hogy részesülhet-e társadalmi támogatásban az a – megkockáztatom – milliós nagyságrenddel is mérhető népesség, amely ugyan ép, egészséges, életerős, de életében kisujját is alig mozdította, hogy önmagának, családjának megélhetést teremtsen. És az igencsak lyukas szociális védőháló foltozásához semmivel sem járult hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok