2008. december 22., 11:482008. december 22., 11:48
Az RMDSZ érdekképviseleti, érdekvédelmi, szövetségi jellegének az elnök által szorgalmazott megerősítése szintén a régi célok egyike. „Vissza a gyökerekhez” – így összegezhető tehát az irány, amelyet Markó Béla a kormányból való kiszorulás után ajánl a szövetségnek. Ha pedig e tartalmi elemeket nézzük akár az erdélyi magyar megbékélésnek, összefogásnak a nyitányaként is tekinthetnénk az elnök marosvásárhelyi iránymutatását. Az RMDSZ bírálói ugyanis egy évtizede hangoztatják: a pártokkal kötött koalíciós megállapodások pártszerű működésre kényszerítették a szövetséget, a kormányzati szerepvállalás arra késztette, hogy karcsúsítsa sokszínű felépítését, hogy feledje a magyar közösség hosszú távú boldogulását biztosító célokat. A céltévesztés felismerése nyomán alakította meg 2003-ban Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, és a belső pluralizmus elsorvasztása vezetett oda, hogy az erdélyi magyarok egy része immár az RMDSZ-en kívül keresse a közösség ügyeibe való beleszólás lehetőségét. Hogy mégsem lehet teljes megnyugvással nyugtázni az iránymutatást, arra két tényező utal. Az elnök ismét konfrontatív hangon beszélt a bírálók vezéregyéniségéről, Tőkés Lászlóról, és elhallgatta, hogy azért kell most visszatérni a gyökerekhez, mert vezetése alatt a szövetség letért az 1993-ban kijelölt útról. Az önkritika és a következtetések levonásának a hiánya nemcsak a megszólalás hitelét, az etnikumközi megegyezés esélyét is csökkenti. A román partnerek ugyanis azt látják, ugyanaz a Markó–Verestóy– Frunda-vonal jön most a partnerségi gondolatokkal, amelyik korábban a pártalkukban jeleskedett. Az ő szájukból a szöveg pedig csak kétségbeesett kísérletnek látszik arra, hogy ellenzékben is részesüljenek a hatalomból.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.