2010. szeptember 23., 11:192010. szeptember 23., 11:19
Az egyik legdurvább esemény Nagyváradon történt, ahol a helyi önkormányzat saját embereivel szedette le a magántulajdonban lévő épületek falára fölszerelt, szintén magántulajdont képező magyar utcanévtáblákat. Amennyire pitiáner, annyira vérlázító gesztusról van szó, hiszen a helyhatóság épp az általa is gyakran a fejlesztések kerékkötőjeként emlegetett gazdasági válság kellős közepén döntött úgy, hogy a város több tízezer magyar adófizetőjének pénzéből is fizetett közterület-fenntartók infrastruktúráját és munkaerejét használja fel egy magyarellenes intézkedés kivitelezésére.
Hogy kit zavartak a belvárosi utcák történelmi neveit tartalmazó táblák, azt nem tudni, mindenesetre ezúton is az illetékesek figyelmébe ajánljuk a szászföldi példát, ahol az egykori szász településeken díszes gót betűkkel az eredeti, történelmi német elnevezéseket is feltüntetik az eltérő színű táblákon. Ha azok nem törvénytelenek, akkor a váradiak sem. Ezért az önkormányzat ellen magántulajdon-rongálás miatt pert kell indítani, a táblákat pedig a lehető legsürgősebben vissza kell helyezni. Az ombudsmani hivatal pedig, amelynek elvileg a polgárok közötti jog- és esélyegyenlőség felügyelete lenne a feladata, külön szégyellheti magát gyalázatos, az intézmény lényegével ellentétes álláspontja miatt. Hasonló a helyzet a Székelyföldön is: Sepsiszentgyörgyön a román sovinizmus egyik hírhedt képviselője mérgezi a magyar–román viszonyt, Csíkszeredában pedig szintén kívülállók szítják az indulatokat.
| Eltűnt lobogó: rágalmazásért perelne az MPP |
Holott egyértelmű: ha egy vidéken elsöprő többségben élnek egy nemzetiség képviselői, akkor jogos, hogy az ő nyelvükön szerepeljenek először az információk. (Mindemellett akkor sem történik tragédia, ha nem így van – de ez is a kulturáltság és a tolerancia egyik fokmérője). A körülmények ismeretében amúgy nehéz nem arra gondolni, hogy a permanensen lappangó magyarellenesség megnyilvánulásain túl elterelő hadműveletről is szó van. Az ország gazdasága továbbra is lejtmenetben, a szociális feszültség nőttön nő – ennek levezetésére pedig régi, jól bevált recept a kisebbségellenes indulatok felszítása. A konfliktus megelőzése érdekében az incidenseket a nyilvánosság bevonásával, a brüsszeli hatóságokat és ha kell, a strasbourgi emberi jogi bíróságot is tájékoztatva kell rendezni – de talán még fontosabb, hogy a közvetlen kapcsolatteremtés lehetőségeit kihasználva tudatosítsuk a román polgárokban: aljas politikai játszma eszközeiként kívánják őket felhasználni. Vagy valóban van olyan román közalkalmazott, akinek attól nő 25 százalékkal a fizetése, ha Nagyváradon a str. Jean Calvin felirat mellett nem látható a Kálvin utca feliratú tábla?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok