2010. január 22., 11:192010. január 22., 11:19
Immár a világsajtót is bejárta a vesztes jelölt kampányfőnökének szakszerű véleménye, amely szerint az általa pártfogolt politikus azért maradt alul az államfőválasztáson, mert az ellenfél az emberek befolyásolására alkalmas mágikus eszközzel, az ezotériában lila lángként ismert elem hatalmával élt a kampány során. A jelöltek televíziós vitáján pedig a szolgálatában álló több parafenomén is a helyszínen tartózkodott, és negatív energiát sugároztak az ellenjelölt felé. Mindez már csak azért is elgondolkodtató, mert a témát a szociáldemokrata oldal dobta be a köztudatba. Ha pedig már a kizárólag az anyagi világ létét elismerő történelmi materializmus emlőin felcseperedett fél is mágiát lát a dologban, akkor tényleg lehet benne valami. E felfedezés jelentős perspektívákat nyithat meg a politikai erők számára az eljövendő kampányok során, hiszen a továbbiakban teljesen fölösleges lesz mindenféle szakpolitikai témában jártas politikusokat alkalmazni, ha a mágia úgyis felülírja a választók fejében azt, amit racionálisan gondolkodva képesek leszűrni. Politológiai és gazdasági alapművek helyett elég a Harry Pottert elolvasni, aztán pedig össze kell engedni a két oldal varázslóit, hogy rendezzék le a kampányt. Valahogy úgy, mint az ószövetségi történetben, ahol Mózes egymaga legyűrte a fáraó mágusait, pedig értük egy egész arzenálnyi istenség szurkolt a kispadon, míg az ő felkészülését csupán egyetlen edző segítette. Az ilyen mágusösszecsapásokat is az államfőjelölti viták mintájára kellene megszervezni, a tévécsatornák kamerái és a kedvenceiket buzdító rajongótáborok előtt. Aztán következhet a párbaj, ahol először egyszerűbb ráolvasásokkal kóstolgatják egymást, majd jönnek a bonyolultabb dolgok, mint a levitáció és a teleportáció. Végül pedig az igazi kemény dió, az átváltoztatás: az egyik mágus tejjel-mézzel folyó, alanyi jogon járó szociális juttatássá változtatja az államháztartási hiányt, és már mindenki azt hiszi, ezzel győzött, amikor a másik váratlan húzással birkává változtatja a választókat, akik aztán az ő jelöltjére szavaznak. Jobban belegondolva, lehet, hogy már eddig is élt a máguspárbajok gyakorlata. Az elmúlt húsz év választási eredményei legalábbis okot adnak a gyanúra, hogy valahogy így dőlhettek el a csaták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok