Kiss Judit
2020. július 07., 09:382020. július 07., 09:38
Ebben az országban a koronavírus-járvány előtt is rémálom volt a millió sebből vérző egészségügyi rendszer „karmai” közé kerülni, hát még most, amikor feje tetejére állt minden, és irdatlan káosz uralja az egészségügyi viszonyokat.
Sajnos mindenki tudja, hogy a vírus előtti időkben is hosszasan várakoztak a betegek, sok volt a leromlott állapotú, a felszereltség és személyzet hiányával küzdő kórház, óriási a bürokrácia, virágzott a hálapénz intézménye, az orvosok kivándoroltak, és így tovább. Március közepétől a járvány miatt az egészségügyi rendszer eleve megszokott zagyvaságához és kiszámíthatatlanságához másfajta zűrzavar adódott hozzá: a kényszerhelyzetben alapjaiban átszervezték az egyébként is folyamatos átformálás alatt álló egészségügyet. Tehát az a rendszer, amely jól-rosszul, sok hiányossággal, de azért valamelyest működött, fenekestől felfordult.
A „karantén” idején gyakorlatilag megszűnt a járóbeteg-rendelés, számos kórházat különítettek el kizárólag a vírussal fertőzöttek kezelésére, így a nem koronavírusos, ám sok esetben más súlyos betegségben szenvedők nem juthattak orvoshoz, nem kaphattak kezelést. És jelenleg, amikor a napi statisztika szerint egyre nő a fertőzöttek száma, a káosz tovább fokozódik, sok minden jelzi ezt. De a járvány összes hozadékával terhelt időkben hogyan is lehetne bármi is világos, megbízható vagy kiszámítható egy ilyen országban, mint amilyen Románia?
Vegyük például azt, hogy három hete növekszik a fertőzések száma, és fennáll a veszélye annak, hogy továbbra is növekedni fog, eközben három lazítási szakasz után az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a karantént jelenlegi formájában. Így több mint félszáz, vírussal fertőzött beteget kiengedtek a kórházakból, mert nem akartak bezárva maradni. A kormány közben kapkodni kezdett, hogy kidolgozza a törvénytervezetet, amelynek alapján elrendelhetik a fertőzöttek hatósági karanténba zárását vagy házi elkülönítését.
Másik példa a rendszerben uralkodó fejetlenségre és kilátástalanságra az, ami a nem koronavírusos betegekkel történik, akiknek hatványozottan nehézzé vált a helyzete amiatt, hogy számos intézményben gyökeresen megváltoztak a korábbi viszonyok. Például a bukaresti Colentina kórház idegsebészeti osztályán a járvány előtt havonta ezer beteget kezeltek, de mivel az intézményt úgynevezett „Covid-kórházzá” alakították át, a súlyos neurológiai betegségekben szenvedőket nem fogadhatják az orvosok, a páciensek pedig nem tehetnek mást, mint hogy megvárják, jusson vissza a rendes kerékvágásba az intézmény. Ami ki tudja, mikor következhet be. Nem marad más hátra, mint várakozni. Ki tudja, meddig, ki tudja, mire….
Szintén a Colentina urológiai osztályán a járvány előtt félezer beteget műtöttek meg havonta, az elmúlt 4 hónapban pedig mindössze hármat. És ha valaki sürgősen orvosi segítségre szorul, elkeserítő helyzetben találhatja magát. Hiszen mielőtt a koronavírustesztet el nem végzik rajta, nem kezdik el kezelni, nem utalják kórházba. Sőt az is megesik, hogy tizenvalahány órán keresztül várakoztatják a pácienseket, intézményről intézményre küldözgetik.
Ráadásul mindeközben vannak olyan kórházak is, ahol tömegesen megfertőződnek betegek és egészségügyi dolgozók. Ilyen most éppen Galac megye legnagyobb intézménye, amely a szomszédos megyék betegeinek ellátásáért is felel. Az intenzív osztály főorvosa elkeseredetten fakadt ki, hogy a helyzet tarthatatlan, irdatlan mennyiségű munka hárul rájuk, mert sok alkalmazott kapta el a vírust, a dolgozók kimerültek, a nap végén perfúzióra és oxigénre van szükségük ahhoz, hogy másnap képesek legyenek folytatni a munkát. Ahogy Arany János írta: „Oh irgalom Atyja, ne hagyj el”.
Elnézve a romániai viszonyok alakulását, nem marad más hátra, mint reménykedni. És várakozni. Ki tudja, meddig, ki tudja, mire.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Gazda Árpád
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Rostás Szabolcs
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Balogh Levente
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Balogh Levente
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
Rostás Szabolcs
Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.
Balogh Levente
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
szóljon hozzá!