2010. augusztus 27., 10:482010. augusztus 27., 10:48
Miközben a legfelsőbb államközi szinteken fölvetődött, hogy a két ország kormányai vállvetve képviseljék a régió országainak, nemzeteinek érdekeit, a hangzatos nevű Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ a második bécsi döntés évfordulója alkalmából azon ügyködik, hogy felszítsa a magyargyűlöletet a románok körében: tanulmánykötetet jelentet meg, amelyben lajstromba kívánja venni a magyarok által 1940 és 1944 között Észak-Erdélyben állítólag elkövetett „románellenes atrocitásokat”. Szögezzük le: az észak-erdélyi területek anyaországhoz való 1940-es visszatérése során valóban történtek olyan cselekmények a magyar hadsereg részéről, amelyekre nem lehetünk büszkék. Az ördögkúti vagy az ippi kivégzéseket akkor sem menti semmi, ha tudjuk, hogy a bevonuló magyar egységek elleni támadások megtorlásaként következtek be, hiszen civilek lemészárlása még háborús időkben is bűncselekmény.
Ezért ugyanúgy elítélendők, mint az első világháborút követően a megszálló román hadsereg nyomában járó szabadcsapatok által Köröstárkányban, vagy a második világháborúban a Maniu-gárda által Szárazajtán vagy Gyantán elkövetett magyarellenes atrocitások. Szóval magyar részről is lenne mit felhánytorgatni – csakhogy ennek semmi értelme. A múltbéli sérelmeket persze nem szabad elhallgatni egyik oldalon sem, sőt annak érdekében, hogy sikerüljön feldolgozni őket, beszélni kell róluk – lehetőleg közös, magyar–román fórumokon. Ez mindenképpen hatékonyabb módszer lenne a megbékélés előmozdítására, mint a részben jogos, ám többnyire vélt, sőt kitalált sérelmek propagandisztikus, gyűlöletkeltő célzattal történő mantrázása.
A valós együttműködésre és megbékélésre csak akkor lehet esély, ha az „európai” tanulmányi központ régi jó szekus módszereket idéző magyarellenes uszítását maguk a román polgárok és hatóságok utasítják nyilvánosan el. Ha végre belátják, hogy a székelyföldi románok életminőségét nem az autonómiaigény, hanem a magyarellenes érzelmek politikai célzatú szítása, a régió fejlődésének etnikai okokból történő akadályozása rontja a leginkább.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok