2010. december 24., 10:282010. december 24., 10:28
A parlamenti széksorok közé ugró villanyszerelő kétségbeesett gesztusa azonban tünetértékű, és talán nem számít demagógiának, ha úgy fogalmazunk: szinte egy teljes ország elkeseredését tükrözi. Hiszen miközben továbbra is éreztetik hatásukat a gazdasági csődhelyzet miatti megszorító intézkedések, a PDL–RMDSZ-kormány tehetetlenségét jól illusztrálja, hogy a hangzatos nyilatkozatok ellenére újabb, több milliárd dolláros hitelt kell az országnak fölvennie a Nemzetközi Valutaalaptól.
A kabinet persze most fellélegezhetett, hiszen újabb bizalmatlansági indítványt úszott meg. (Az eredmény amúgy papírforma volt, ezért is jött kapóra az ellenzéknek az incidens, hogy mély megrendülésére hivatkozva visszavonuljon az ülésről, elkerülendő az újabb kormánybuktató indítvány leszavazásával járó blamázst). Ez azonban ismét csak egy csata volt, a háború pedig tovább zajlik. Hiszen az újabb hitel azt jelenti, hogy az ország továbbra sem tud kiszabadulni az IMF gyámsága alól.
A legtragikusabb az, hogy a PDL és az RMDSZ mellett az ellenzéki pártok a szájhősködésen túlmenően ugyanúgy képtelenek koherens alternatívával előállni, és ugyanúgy hiteltelenek, mint Boc és Markó kormányon lévő pártjai. Persze ilyenkor ünneprontásnak számít ilyesmit leírni – maradjunk tehát abban, hogy reméljük: mindenkinek a lehető legjobban telik majd a karácsony, jövő ilyenkor pedig már nem a kék hírekbe való tudósításokban kell majd a politikai eseményekről beszámolnunk.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.