VEZÉRCIKK – Tudjuk, milyen hosszú és göröngyös út vezet az autonómia felé – csak legalább minél előbb találjuk ki, mondjuk már ki közérthetően, mit is akarunk.
2014. július 01., 20:022014. július 01., 20:02
Az RMDSZ – akkor még a szövetség belső ellenzékéhez tartozó – képviselői korábban kétszer is benyújtottak már a Székelyföld önrendelkezéséről szóló törvénytervezetet a parlament elé, ám azokat még érdekképviseletünk vezetői sem támogatták, így vita nélkül lesöpörték az asztalról.
Miközben a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt is kidolgozta a maga tervezetét, végül az RMDSZ felső vezetése is rávette magát, hogy saját, „a korábbiaknál jóval alaposabb” törvénytervezetet készítsen. Ezt Kelemen Hunor az RMDSZ tavaly májusi kongresszusán közölte.
Ezután elindult az a népbutítás, amiről nemrég Antal Árpád, a tervezetet kidolgozó szakbizottság tagja is elismerte, hogy rosszul kommunikáltak, túltaktikázták, elmaszatolták a dolgot. Borbély László tavaly augusztusban, majd októberben is azt közölte, két hónapon belül elkészül. Kovács Péter novemberben kijelentette, „az angyal elhozza”, hogy januárban Kelemen Hunor elismerje, „bonyolultabb”, mint ahogy képzelték, de egy-két héten belül közvitára bocsátják a tervezetet, majd februárban Borbély ezt a hónap végére ígérte.
A márciusi RMDSZ–MPP-megállapodás után a polgáriaknak is kijutott a mellébeszélésből. Kelemen Hunor május közepén úgy fogalmazott, előbb-utóbb összejön valami, két hete pedig Antal Árpád már arról beszélt, a jövő évi kongresszusig mindenképpen abszolválni kell a vállalást. Kedden Kovács Péter július 11. utánra lőtte be az autonómiatervezet közvitára bocsátását.
Az autonómiastatútum elfogadtatása nagyon hosszú folyamat, de legalább van idő arra, hogy minden területen pontosan megtudjuk, mit akarunk a Székelyföldön – mondta nemrég Antal Árpád.
Ha ez így van, ha még mindig ott tartunk, vajon mit is akarunk, ha nem vagyunk képesek tudomásul venni, hogy nemcsak az idő van fogytán, hanem mi is, minden törekvésünk olyan hamis ígérgetéssé, hülyítéssé silányul, amit az autonómiastatútum kidolgozása kapcsán az elmúlt évben megtapasztaltunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!