2011. február 28., 10:172011. február 28., 10:17
Persze az RMDSZ-nek szíve joga úgy elnököt választani, ahogy akar, csak akkor nincs sok értelme demokráciásdit játszani: a történtek alapján még a PSD és a PNL is demokratikusabban működik az RMDSZ-nél, hiszen mindkét alakulat legutóbbi tisztújítására jellemző volt a nyílt verseny. Az RMDSZ-nél viszont már jó előre eldőlt, hogy a hivatalos „kiválasztottnak” kell elfoglalnia a trónt, a megválasztása melletti egyetlen érv pedig az, hogy ő az elnöki tisztségről leköszönő Markó Béla jelöltje.
Immáron tény tehát, hogy az RMDSZ szövetségi elnökét Kelemen Hunornak hívják, így elvileg neki kell majd döntenie arról, merre halad tovább a sorsdöntő kihívások előtt álló szövetség. Ezekből pedig nem kevéssel szembesül: a katasztrofális kormányzati teljesítmény miatt a parlamenti küszöb alá csúszott, az ellenzéki pártok továbbra is szeretnék a maguk oldalára állítani, ráadásul a Fidesszel fennálló fagyos kapcsolattal is kezdeni kell valamit. A kongresszuson elhangzott, a kelleténél nyersebb, de őszinte üzenet – amelynek hangnemével a budapesti kormánypárt azért talán kissé elvetette sulykot – egyértelmű: ha nem áll mellé, az RMDSZ a továbbiakban még kevésbé számít majd partnernek.
A Fidesz bizalmát élvező új párttal is le kell ülnie tárgyalni – mindezt olyan körülmények között, hogy a most elfogadott módosítások nyomán nő a regionális szervezetek – azaz a helyi kiskirályok – hatalma, ami a központi vezetés autoritását csorbítja. Az RMDSZ retorikájában, magatartásában és az alapszabály-módosításokban benne rejlik, hogy a tárgyalásra való készség hangoztatása közben a versenypárti szerep megerősítésére készül, így továbbra is a konfrontációra, az egyedüli érdek-képviseleti szervi státus megőrzésére alapozza stratégiáját. Ha valóban így lesz, az „új” szövetség új elnöke ebből a szempontból tényleg a folytonosságot képviseli.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok